Érvényes-e az e-mail útján közölt felmondás?

Férfi ül egy kávézóban, és e-mailt ír laptopon.
A köztudatban egyre elterjedtebb, hogy a felmondást írásban szükséges megtenni, így a szóban közölt nyilatkozattal a kívánt joghatások nem érhetők el. Azonban ez felvet egy újabb kérdést: vajon mit érthetünk írásbeliség alatt?

Az elektronikus kommunikáció térhódításával az információk átadása gyorsabb és egyszerűbb, mint valaha, így egyre többekben merül fel a gondolat, hogy a felmondását is e-mail útján közölje. A hatályos szabályozás azonban ennél szigorúbb követelményeket támaszt.

A munka törvénykönyvének meghatározása értelmében bármely jognyilatkozatot csak akkor lehet írásbelinek tekinteni, ha olyan dokumentum tartalmazza, ami az információ változatlan visszaidézésére alkalmas, továbbá megállapítható belőle, hogy ki és mikor tette a nyilatkozatot. Az úgynevezett technológia semleges szabályozás nem határozza meg tehát konkrétan, tételes felsorolásként, hogy pontosan mely iratok felelnek meg ezen kritériumoknak. Az azonban megállapítható, hogy az e-mail hagy némi kívánnivalót maga után e tekintetben.

Először is, egyáltalán nem kizárható, hogy az e-mail üzenet tartalmát a feladó akaratán és tudtán kívül manipulálják, ahogyan az sem, hogy a szöveg kézbesítés során valamilyen technikai hiba miatt torzul, és a címzetthez már olvashatatlan formában érkezik.

A másik, ezeknél magától értetődőbb és hétköznapibb probléma az elektronikus levélcím mögött álló személy beazonosításának kérdése. Könnyen megeshet, hogy az óvatlan munkavállaló elmulasztotta a kijelentkezést az e-mail fiókjából, vagy éppen feltörték azt, így nincs kontrollja a levelezőrendszer felett, és mindaddig, amíg nem észleli a rendellenességet, nem is tud tenni ellene.

Mindennek alapján az is belátható, hogy amennyiben akár munkáltató, akár a munkavállaló saját aláírásával ellátott nyilatkozatáról fényképezett vagy szkennelt másolatot továbbít e-mail útján a címzettnek, úgy a fent ismertetett kockázatok továbbra is fennállnak, tehát a kézbesítés ilyen módjával az eljárás nem egyszerűsíthető le.

Fontos látnunk, hogy az első látásra nehézkesnek tűnő szabályozás elsődlegesen az utólagos bizonyíthatóságot, a viták elkerülését és könnyebb rendezését, ezáltal pedig felek hatékonyabb védelmét is szolgálja.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!