Mi is az a tanulmányi szerződés?
A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve értelmében egy tanulmányi szerződés aláírásával a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt a munkavállaló számára. Jogszabály nem határozza meg, hogy pontosan milyen támogatást kell nyújtania a munkáltatónak. A leggyakoribb azonban az, hogy a munkáltató átvállalja a kiszemelt tanfolyam, képzés díját, illetve meghatározott számú munkanapra tanulmányi szabadságot biztosít.
A tanulmányi szerződésben a munkavállaló pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Amire nem lehet tanulmányi szerződést kötni
A Munka Törvénykönyve alapvetően két esetkört fogalmaz meg, amire érvényesen nem lehet tanulmányi szerződést kötni.
Az egyik, hogy nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására. Jó példa erre az általános iskolai tanulmányok elvégzése. A jogszabályaink értelmében ugyanis mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól általános iskolai tanulmányok folytatásának idejére, sőt, számára erre az időre távolléti díj is jár. Mivel ez jogszabály által biztosított kedvezmény, így olyan tartalmú tanulmányi szerződés nem köthető érvényesen, amiben a munkavállalóra teher hárul, míg a munkáltató csak a jogszabályban rögzített jogokat biztosítja a munkavállalónak.
A másik esetkör pedig az, hogy tanulmányi szerződés nem köthető olyan tanulmányok elvégzésére, amelyre a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
A felmondás korlátozása
A tanulmányi szerződésnek egy fontos eleme, hogy a munkavállaló abban vállalja, hogy munkaviszonyát a képzettség megszerzése után meghatározott ideig felmondással nem szünteti meg. Fontos, hogy a feleknek a szerződésben a konkrét időtartamról meg kell állapodniuk. A felmondási korlátozás idejének továbbá arányban kell állnia a nyújtott támogatás mértékével. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a tanulmányok folytatásának idejének van e körben jelentősége, hanem annak, hogy a munkáltató milyen mértékű támogatást nyújtott.
A tanulmányi szerződés megszegése és ennek következményei
Jogszabályaink alapján a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Lényeges szerződésszegésnek minősülhet például ha a munkáltató a szorgalmi időszakban nem biztosítja teljeskörűen a kötelező iskolai foglalkozáson való részvételt és a szabadnapokat vagy ha nem nyújtja a szerződés szerinti támogatást. Ebben az esetben tehát a munkavállaló nem köteles a képzést folytatni, illetve nem köti őt a felmondási korlátozás sem. Sőt, ilyen esetben a munkáltató sem kérheti vissza az általa nyújtott arányos támogatást.
Abban az esetben, hogy a tanulmányi szerződésben foglaltakat a munkavállaló szegi meg, a munkáltatónak lehetősége van elállni a szerződéstől. A munkavállalók leggyakrabban azzal szegik meg a szerződésben foglaltakat, hogy a tanulmányokat nem folytatják, a szerződésben meghatározott időtartam alatt nem fejezik be, a meghatározott képzettséget, végzettséget nem szerzik meg, illetve – a tanulmányok befejezését követően – a munkajogviszonyukat a szerződésben vállalt időtartam alatt felmondással megszüntetik. A munkáltató elállása esetén viszont a munkáltató visszakövetelheti a nyújtott támogatást. Amennyiben a szerződésszegés abban áll, hogy a munkavállaló a szerződésben kikötött időnek csak egy részét tölti le a munkáltatónál, úgy a visszatérítési kötelezettség ezen időtartammal arányos.
Összefoglalás
A tanulmányi szerződés előnyős lehet a munkavállalók számára, hiszen lehetővé teszi számukra a munka melletti tanulást, önmaguk fejlesztését, képzését. Előnyös lehet ugyanakkor a munkáltató számára is, hiszen a munkavállaló az általa megszerzett tudást egy meghatározott ideig biztosan nála fogja hasznosítani, felhasználni. Legyünk azonban körültekintőek ha tanulmányi szerződésünk mellett meg kívánjuk szüntetni munkaviszonyunkat, hiszen könnyen érhet minket váratlan meglepetés a visszatérítési kötelezettség miatt.