A fás szárú növények, tehát fák és bokrok védelméről külön kormányrendelet rendelkezik. Ez a rendelt határozza azt meg, hogy néhány kivétellel miként és milyen fás szárú növények telepíthetőek, hogyan kell azokat gondozni és végezetül: milyen szabályok vonatkoznak azok kivágására. Az érintett rendelet megköveteli, hogy hatósági eljárás keretében vizsgálva és érvényes engedély alapján fakivágás történhessen a közterületen. A kertben történő fakivágásról itt írtunk részletesebben.

A kérdésben az illetékes önkormányzat jegyzője dönt. Hozzá kell benyújtani azt a kérelmet, mely az érintett fák kivágására vonatkozik. Tehát az eljárás kérelemre indul. A jegyző a döntésekor figyelembe kell, hogy vegye, hogy az érintett intézkedés sért-e természetvédelmi, vagy környezetvédelmi érdeket, megfelel-e a településrendezési, illetve szalmai szabályoknak. Azt is vizsgálja, hogy az érintett fák pótlása miként történik meg. Ha a fenti szabályoknak nem felel meg a kérelem, akkor elvileg az engedélyt sem adja ki a jegyző.

Sajnos azt is kimondja ez a rendelet, hogy amennyiben a jegyző esetleg túllépi az ügyintézési határidőt, magyarán nem dönt a kérdésben, akkor az engedélyt – a jogszabály erejénél fogva- megadottnak kell tekinteni.

Ha esetleg olyan fák kivágásáról volna szó, melyek akár tudományos, akár történelmi értéket képviselnek, akkor a jegyzőnek a fentieken túl az is kötelezettsége, hogy értesítse hirdetményi úton a lakosságot az eljárás megindításáról is.

Előfordulhat az is, hogy a kivágással érintett fa olyan veszélyes, hogy annak engedélyeztetési eljárására egyszerűen nincs idő. Ilyen esetben a jogszabály lehetővé teszi, hogy a fa kivágását utólagosan jelentsék be, és ha a fa pótlásának a feltételei fennállnak, akkor a jegyző ennek megtételére kötelezi az illetőt.

Miként történhet meg a fakivágás pótlása?

A gyakorlatban – főleg a nagyvárosokban – külön, az önkormányzat által megbízott cégek végzik a kertészeti tevékenységet és ellenőrzik a faállományt. Általában ezek a cégek már maguk intézik a veszélyes fák kivágása iránti engedély beszerzését. Természetesen ilyen esetben erősen elvárható, hogy azok helyett a fák helyett, melyeket kivágnak, legalább ugyanolyan számú – ha nem több – fát ültessenek és gondoskodjanak róluk. Ténylegesen azonban a rendelet előírja azt, hogy a közterületen lévő fák kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény pótlásáról. A telepítendő növény cserje, akkor 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a pótlás milyen növénnyel történik, mivel az úgynevezett betelepített és tiltólistán lévő fajokkal egyértelműen tilos a fák, cserék pótlása is. A szakszerű pótlás teljesítését egyébként a jegyző ellenőrzi.

Mi a helyzet a magántulajdonban lévő ingatlanon belüli fákkal?

Könnyen azt gondolhatnánk, hogy az ingatlan tulajdonosa, illetve a birtokosa szabadon rendelkezhet az ingatlanán belüli fák sorsáról. Legalábbis ez a feltevés él a köztudatban. Ez azonban a valóságban nem feltétlenül van így. Ugyanis az önkormányzatok nagy része, több eseteben is az ingatlanon belül szintén engedélyhez kötik a fák kivágását. Erről az érintett ingatlan tulajdonosok az önkormányzat honlapján tudnak utánanézni, mivel az önkormányzatok ezt a helyi rendeletben szabályozzák.

Emiatt lényeges, hogy amennyiben a kertünkben kivágnánk egy fát, érdemes a helyi önkormányzat képviselő-testületének irányadó rendeletét is megismerni, nehogy bírság legyen a vége.