Oktatás

A nyári szünettől számos tanuló fájó szívvel búcsúzik. Itt van az ősz, itt van újra, s kezdődik az iskola. Újra becsengetnek. Ahhoz, hogy könnyebb legyen áttekinteni az új tanévet, mind az iskolásoknak, mind a szülőknek, összeszedtük a legfőbb állomásokat. Az emberi erőforrások minisztere a 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendeletében az alábbiakat határozta meg.

Napjainkban a munkaerőpiac világa nagyon dinamikus, gyorsan változik és jellemzően nagy a munkaerőhiány. A hiányszakmák vonatkozásában az emberi erőforrást a munkáltató a meglévő munkavállalója átképzésével, továbbképzésével is pótolhatja. E célból a gyakorlatban jellemzően tanulmányi szerződést kötnek, melyben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt a munkavállaló részére. A munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést mindenképp írásba kell foglalni.

Friss alkotmánybírósági döntés született a pedagógusok előmeneteli rendszerével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság karácsony előtt visszamenőleges hatállyal megállapította a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló¹ Kormányrendelet több passzusának alkotmányellenességét. Ezeket a rendelkezéseket 2016. október 28-i hatállyal megsemmisítette.

Közeledve a tanévhez, mind a szülők, mind pedig a gyerekek megérzik az iskola súlyát. A szülők számára anyagilag sem mindegy, hogy mekkora költséggel kell számolniuk az iskolakezdés alkalmával. Az elmúlt években már többször szó esett az iskolakezdési támogatásról, mely a béren kívüli juttatás részét képező tétel. Ennek szabályait tekintjük most át.

Hivatalosan is beköszöntött a tavasz, itt a jó idő, az iskolákban pedig elkezdődött a nyári táborokra való jelentkezés időszaka. Szülőként sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon hová is engedjük el gyermekünket egy vagy akár két hétre is. Következő cikkünkben ezt a témát járjuk körül.

Bár már javában tart a nyár, szinte az egész ország foci-lázban ég, megteltek a strandok és egymást érik a jobbnál jobb táborok, nem árt felkészülni a következő évre, elővenni a kötelező olvasmányokat és felírni, mikor is fognak legközelebb becsengetni.

A közelmúltban hatályba lépett jogszabályi módosítások értelmében – némi kivételtől eltekintve – ma már kötelező a hároméves gyereknek óvodába járni, mely kötelezettség betartása, betartatása mindenekelőtt a szülők feladata. Ezen kötelezettség megszegése pedig súlyos következményekkel jár. 

A 2015/2016. tanév rendjéről a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet rendelkezik, ami részletesen tartalmazza a tanévre, az oktatási napokra, tanítási szünetekre és a vizsgákra vonatkozó szabályokat. A 2015/2016. tanév idén szeptember 1-jén kezdődött, az utolsó tanítási nap 2016. június 15-én lesz, így a diákok ebben az évben 181 napot töltenek majd az iskolapadban.

Így szeptember vége fele közeledve már talán minden kisgyerekes szülő tudja, milyen következményekkel jár az iskolából történő igazolatlan távolmaradás. Nézzük most meg, hogy mi a helyezet az óvodásokkal: ez év szeptember 1-je komoly változásokat hoz az ő életükben is, hiszen a most hatályba lépő rendelkezések szigorú szabályokat írnak elő számukra.

Napjainkban a felsőoktatással kapcsolatosan számtalan költség merülhet fel. A hallgatóknak számolniuk kell az esetleges tandíjjal, a lakhatási költségekkel, az utazás költségeivel a megélhetéshez kapcsolódóan felmerülő kiadásokról nem is beszélve. A fenti probléma áthidalása érdekében a tanulók sok esetben veszik igénybe a diákhitel nyújtotta lehetőségeket, ami –  bár az aktuális gondok megoldásában segítségükre lehet, azonban előfordulhat, hogy a hitelösszeg törlesztés során a felmerülő kamatok csak fokozzák a hallgatókat érintő anyagi terheket. A hasonló típusú esetekben joggal merülhet fel a kérdés: lehet-e diákhitel után kamatos kamatot felszámítani?