Valóban akkora a szennyezettség a főbb városokban, hogy az autóhasználat korlátozására van szükség? Valóban bírságolás lehet a következménye a szabályok megszegésének? Mi az oka ennek az intézkedésnek és melyek a legújabb fejlemények, melyek megkövetelik a környezettudatosabb gondolkodást? A válaszok szinte a lábainknál hevernek, és az indokok a saját egészségünk érdekében merülnek fel.Bárki számára érzékelhető jelenség a Fővárosban, hogy az utóbbi években a gépjárműhasználat egyre növekvő mérteket öltött, ezzel terhelve a város levegőjét. A por, a szmog, a zsúfolt utak nem újkeletű jelenségek, ezek egy fővárosi, városi ember számára sajnos mostanság már a mindennapi életének a velejárói. Legyen szó fülledt nyári, vagy hideg, szélmentes napról, az eredmény ugyanaz: menekülni a városból.A tavalyi év folyamán a Környezeti- és Vízügyi Minisztérium indítványára önálló határértéket bevezetésére került sor a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra, és tudomásunk szerint több határérték is szigorodott. Ez azt eredményezi, hogy az új határértékek az eddiginél gyakrabban fogják indokolttá tenni a szmogriadó elrendelését mind a Fővárosban, mind pedig a nagyobb városokban. Ugyanis, minden, legalább 200.000 főt számláló városnak szmogriadó-tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha a légszennyezettség eléri és tartósan meghaladja azokat a határértékeket, melyek már külső beavatkozást és korlátozást igényelnek.Az idei év elején elrendelt fővárosi szmogriadó előzménye nemcsak a túlnyomó gépjárműhasználat volt, hanem a gázválság következtében érintett kibocsátók gázhasználatról, olajhasználatra való áttérése is. Mivel a határértékek a múlt évben szigorodtak, ezért viszonylag hamar meghaladta főleg a szállópor levegőben való koncentrációja a jogszabályban élőírt határértéket, melynek következtében 2009. január 11. napján életbelépett a szmogriadó Budapesten, és mintegy két napig marad hatályban. A sajtó szinte azonnal hírül adta az eseményeket, valamint, hogy egyelőre az elrendelt intézkedések megszegése különösebb szankciókat nem von maga után (ti.: a hatóság csak szóbeli figyelmeztetésben részesítette a korlátozást megszegő gépjárművezetőket). Egyes vélemények szerint a korlátozások elérték a céljukat, más források alapján azonban a szankciók alkalmazása nélkül az intézkedés betarthatatlan. Pontosan ennek eredményeként a zöldtárca kezdeményezésére azonnali jogszabály módosításokra került sor (melyek 2009. február 2. napján léptek életbe), melynek következtében konkrét szankciók alkalmazását írták elő a levegő védelméről, és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletek.Ezek szerint a levegő védelméről szóló rendelet követelményként írja elő, minden 200.000 fő feletti városnak szmogriadó-tervet kell készítenie. Ezeknek a terveknek kell tartalmazniuk azt is, hogy a rendkívüli intézkedés során, milyen korlátozásokat rendelnek el (pl. páros vagy páratlan rendszámú autók használata, átmenő forgalom kitiltása, egyéb). A szabályok ugyanakkor különbséget tesznek helyhez kötött (pl. üzem) és mozgó (pl. gépjármű) kibocsátók között, melyeknek alapvetően a bírságolás összegének meghatározása során van jelentőségük. A bírságok alkalmazhatóságát az egyes szabálysértésekről szóló rendelet teszi lehetővé, mely szerint, ha a gazdálkodó szervezet üzem nem, vagy késve tesz eleget a szmogriadó előírásainak, úgy akár 500.000 Ft-os bírság szabható ki vele szemben. Fontos, hogy a szabályozás a magánszemélyekre is kiterjed, így pl. a fatüzelésű ingatlannal rendelkező személyekre is. Az ilyen személyek vonatkozásában akár 100.000 Ft-os bírság is kiszabható a környezetvédelmi felügyelőség, illetve az illetékes jegyző által. Ami a gépjárművezetőket illeti, a szabályozás őket sem kerülte el, ugyanis az, aki az elrendelt intézkedéseket megsérti szabálysértési eljárás keretében legfeljebb 100.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot az intézkedő rendőr – a módosított szabályok következtében – akár helyszíni bírság formájában is kiszabhatja.A jogi szabályozás indoka sajnos sokkal inkább aktuális, mint valaha bármikor. A környezetszennyezés, a mindennapi életünkhöz kapcsolódó szennyező kibocsátás elképesztő ütemben növekszik. Itt az ideje annak, hogy tegyünk azért, hogy a környezettudatos gondolkodás, és a "zöld" város ne csak egy álom legyen, hanem maga a valóság.