A határozat ugyanis az Alkotmányba ütközőnek minősítette azt az enyhítést, amelyet a jogalkotó 2008 júniusában vezetett be. Az ügy fontos előzménye, hogy az Országgyűlés 2006 decemberében módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, amely egyebek mellett a parkolási díjakról is szól. A módosítás egyéves időszakot adott a parkolási cégeknek arra, hogy az öt évvel korábbi követeléseiket behajtsák. A 2008-as szabályozás ugyanakkor visszamenőlegesen írta elő, hogy a parkolási társaságoknak egy éven belül bírósághoz is kellett volna fordulniuk a régi ügyekben. Utóbbi szabályozás értelmében a bíróságoknak parkolási díjak miatt benyújtott minden olyan keresetlevelet el kell utasítani, a folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetni, ahol a parkolás óta több mint egy év telt el.A 2008-as jogszabály értelmében olyan ügyekben is kizárt volt a pótdíjtartozás érvényesítése, amik jóval a törvényi szabályozás előtt kezdődtek. (Például ha 2006. október 25. napja óta nem történt felszólítás, és egy éven belül nem kezdeményeztek bírósági eljárást, a bíróságnak el kellett utasítania a keresetlevelet, illetve meg kellett szüntetnie a folyamatban lévő eljárást.)A 2006-os és 2008-as szabályozás közötti ellentmondás több bírónak is feltűnt, ezért az előttük lévő parkolási ügyeket inkább felfüggesztették és normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól.Az Alkotmánybíróság a több utólagos normakontroll-indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést. Az AB egyhangú döntését azzal indokolta, hogy "a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást" és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Az AB határozat nem az egyéves elévülési időt érinti, hanem a visszamenőleges alkalmazás lehetőségét törölte el Az alkotmány ugyanis tiltja, hogy jogszabály visszamenőlegesen – a saját hatálybalépése előtti – jogviszonyokat szabályozhasson. (ezért nem lehet valakit olyan bűncselekmény miatt elítélni, amit törvény nem szabályozott bűncselekményként, amikor azt elkövette). Az Alkotmánybíróság szerint a törvénymódosítás ezért súlyosan sértette meg az alkotmányt, így azt visszamenőlegesen hatályon kívül helyezte.A törvénymódosítás hatályon kívül helyezése után a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezek szerint a 2006. december 14. utáni ügyekben 60 napon belül kell felszólítani a gépkocsi tulajdonosát a pótdíj megfizetésére és egy éven belül bírósági eljárást kell kezdeményezni, ha önként nem fizeti meg azt. A 2006. december 14. előtti parkolási ügyekben öt éves határidő áll rendelkezésre a pótdíj behajtására, ez a határidő újrakezdődik, például ha a parkolási társaság felszólítja a gépkocsi tulajdonosát.A bíróságok két különböző gyakorlatot követettek, amikor a Polgári perrendtartás módosítása megszületett.Az első szerint az eljárást szüneteltették, ezeket az ügyeket most folytatni fogják. A második szerint a bíróságok megszüntették az eljárást. Az Alkotmánybírósági határozat olyan új tény, amire alapozva perújítással élhetnek a parkolási társaságok. A perújítás során új bírósági eljárás indul, amely során a pótdíjat érvényesíthetik a parkolási társaságok, ezért valószínűsíthető, hogy tömegesen fognak parkolási ügyekben megismételt eljárások indulni az autóvezetők ellen.Fontos azonban kiemelni, hogy a mostani Alkotmánybírósági határozat nem azt jelenti az autósok számára, hogy a régi parkolási díjköveteléseknek a bíróságok ezután minden esetben helyt adnak majd, csak azt jelenti, hogy az érdemi vizsgálatot folytatni kell, a bírósági eljárást nem lehet végzéssel lezárni. Az alkotmánybírósági határozata a visszamenőlegességet támadta meg, de a jövőre nézve nem semmisítette meg a rendelkezéseket.Érdekes jogi kérdést vet fel az az eset is, amikor valaki azért nem mutatja fel a bíróságon a korábbi parkolócéduláit, mert arra hivatkozik, hogy hallott a most hatályon kívül helyezett törvénymódosításról, vagy mivel megkapta a korábbi megszüntető bírósági végzést ezért széttépte, megsemmisítette a parkolócédulákat. Ha kellőképpen meggyőzőnek találja a bíróság az érvet, el is utasíthatja a parkolótársaság keresetét akár ezen a címen is, ha nem, akkor ítélhet a parkolótársaság javára. Vagyis eltérő ítéletek várhatók.