Szabadság: mennyi az annyi?

Az alapszabadságon felül számos tényező úgynevezett pótszabadságra jogosítja a dolgozót. A munkáltatónak nem szükséges egyes változást eredményező körülmény esetén külön tájékoztatnia a munkavállalót, ellenben kötelessége a szabadságot nyilvántartani. A félreértések elkerülése végett jobb, ha a dolgozó tisztában van az őt megillető szabadság pontos mértékével.

Miből indulunk ki?

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap – fontos, hogy nem naptári nap, hanem munkanap! Szabadság tehát csak olyan napokra írható ki, amikor a munkavállaló egyébként munkát végezne. Így a megszakítás nélküli tevékenységet folytató dolgozó vasárnapra is vehet ki szabadságot, míg a heti öt napban tevékenykedő irodai asszisztens jellemzően hétköznapokra vagy szombati „ledolgozásokra”.

A pótszabadságok: mit adjunk hozzá a húsz munkanaphoz?

Életkor – a születésnap még mindig öröm!

Legalábbis két- vagy háromévente biztosan: 25 és 31 éves kor között háromévente kapunk ajándékba további egy-egy nap szabadságot az előző időszakhoz képest, míg a 31. és 45. életév közt kétévente örülhetünk a napok növekvő számának. A munkavállalónak abban az évben jár először a pótszabadság, melyben az adott életkort betölti. Az életkor alapján járó pótszabadság kiadása a munkáltató és a munkavállaló közti megállapodás alapján az esedékességet követő év végéig áttolható. Az életkort érintve: a fiatal munkavállaló (aki 18. életévét még nem töltötte be) évente öt munkanap pótszabadságra jogosult.

A gyermekáldás – a gyermek áldás!

A munkavállalónak tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek esetén egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét nap pótszabadság jár. Fogyatékos gyermekek esetén ez a szám gyermekenként két nappal nő; utoljára abban az évben vehető figyelembe a családi helyzet, amelyben a tizenhat éves kort a gyermek betölti. Az apák gyermekszületés esetén öt, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadság jár, legkésőbb a születést követő második hónap végéig.

Egyéb körülmények

Évente öt munkanap extra szabadság jár a munkavállalóknak, ha az alábbi helyzetek valamelyikével kell megküzdeniük munkájuk során:

  1. föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó alkalmazottak;
  2. megváltozott munkaképességű személyek;
  3. fogyatékossági támogatásra jogosult;
  4. vakok személyi járadékára jogosultak.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 3 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!