Káresemény csúszós lépcsőkön

Bár a tél ismét szokatlanul enyhén kezdődött, viszonylag hamar beköszöntöttek a hideg napok és csúszós, jeges reggelek. Mostani cikkünkben arról adunk számot, hogy miként alakul a felelősség, ha a tömegközlekedési eszközről leszállva ér bennünket baleset.

A fenti eset akár nyáron, akár a tél beálltával megtörténhet. Azonban kevesen tudják, hogy miként és kivel szemben lehet érvényesíteni az esetleges kárigényt, amennyiben az a tömegközlekedési eszközről leszállva, vagy arra felszállva következik be.

Az ilyen kárigények egyértelműen a veszélyes üzemei felelősség körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a jármű üzemeltetőjének objektív felelőssége áll fenn ezekben az esetekben. Ebből az következik, hogy az ilyen balesetek kapcsán abból indul ki a törvény, hogy a jármű üzemeltetőjének, üzembentartója köteles első körben helytállni a kárért. Ugyanakkor az üzembentartónak lehetősége van arra, hogy kimentse magát a felelősség alól. Ez nehéz, mivel ebben az esetben az üzembentartónak kell azt bizonyítania, hogy valamilyen olyan körülmény okozta a balesetet, a kárt, melyre ráhatása nem volt és az a jármű üzemeltetésén kívül állt.  

Ugyanakkor a károsultnak azt mindenképpen bizonyítania szükséges, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be, illetve azt, hogy kinek a jogellenes magtartásának a következmény, valamint, hogy mekkora kára következett be. Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is. Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni. A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett. Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció. A kárigény összegszerűsítése azonban már összetettebb kérdés. Ugyanis itt szóba jöhet például egy aktív munkavállaló vonatkozásában a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb más kár. Ha súlyos, hosszú gyógytartamú, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.