Stukkó az égből

Egyre gyakrabban hallani olyan híradásokat, melyek az épületről lehullott vakolat, vagy stukkó által okozott károkról számolnak be. A Fővárosban számos olyan ingatlan található, melyek már ránézésre is balesetveszélyesnek minősülnek. 

Az omladozó vakolat, vagy akár egy viharban megrongálódott kémény lehullása komoly veszélyt rejt magában, hisz nemcsak baleset-, hanem életveszélyes állapothoz is vezethet. Ezeknél a káreseményeknél felmerül a kérdés, hogy a kárigény vajon kivel, mivel szemben érvényesíthető? Gyakorlati szempontokat is figyelembe véve, erre adunk most választ.

A fenti körben leggyakrabban előforduló károk a gépjárművekkel kapcsolatosan merülnek fel. Tipikus esetnek mondható az, amikor a szabályosan parkoló gépjárműre az épületről ráhullik a vakolat, de még olyan is megtörtént, hogy az ingatlan leomló kéménye okozott komoly sérülést. Nagyon fontos, hogy káresemény időpontjában, valamint a helyszínen a tények mindig pontosan és lehetőleg alaposan rögzítésre kerüljenek. Így az első lépésként célszerű az esetet észlelő tanúkat felkutatni, tőlük az eseményre vonatkozóan nyilatkozatot beszerezni. Minden esetben csak javasolni tudjuk a rendőrség értesítését is, kérve tőlük azt, hogy a helyszínre jöjjenek ki, és jelentés formájában rögzítsék a tényeket. A fényképfelvételek elkészítése is nagy jelentősséggel bír a későbbi bizonyítási eljárás során, hisz többek között ezekkel tudjuk azt igazolni, hogy a gépjárművünkön a lehullott vakolat pontosan milyen sérüléseket okozott, illetve azt is, hogy a káresemény hol történt. Ha a helyszínen egyértelműen megállapítható, hogy az épületről lehulló rész okozta a kárt, akkor az épület tulajdonosát, birtokosát is értesíteni szükséges. Amennyiben társasházról van szó, akkor a közös képviselő az, akivel a kapcsolatot fel kell venni, és a lehetőségekhez képest célszerű a helyszínen egy közösen felvett jegyzőkönyvet készíteni az esetről. Minden esetben a károsultat terheli annak bizonyítása, hogy a kárösszeget meghatározza, mely végső soron a javítási számlával lehetséges.

Az ingatlanok egy része rendelkezik biztosítási szerződéssel, mely szerződések többsége magában foglal egy felelősségbiztosítási alakzatot is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a biztosított károkozása alapján a károsultnak a kifizetést a biztosító teljesítheti. Azonban vigyázat! Nem minden ingatlan, vagy társasház rendelkezik biztosítással, és a kárigény egy esetleges perben nem közvetlenül a biztosítótól követelhető. Felmerül akkor a kérdés, hogy a kárigényünk kivel, vagy mivel szemben érvényesíthető?

A Polgári Törvénykönyv külön felelősségi alakzatként foglalkozik az épületről lehullott tárgyak által okozott károkkal. Ezen belül is többféle esetet határoz meg, melyekhez külön meghatározza azt a személyt, aki a kárért felelőssé tehető. Így, az épületről lehullott vakolat, vagy stukkó példájára visszatérve, a felelős az ingatlan tulajdonosa (társasház esetén a társasház közössége, amennyiben a közös tulajdon is érintett). Abban az esetben, ha például egy cégér esne a fejünkre, akkor velünk, mint károsultakkal szemben az a személy lesz a felelős, akinek az érdekében a cégért kifüggesztették Más szabály érvényesül akkor, ha egy lakásból dobnak, vagy öntenek ki olyasvalamit, mely kárt okoz. Ekkor elsősorban a lakás használója, vagy bérlője a felelős. Abban az esetben, ha ez a személy megnevezi a károkozót, akkor a károkozó kezesként fog felelni ezekért a károkért.

Reméljük, hogy a fenti kis ízelővel hozzájárulhattunk ahhoz, hogy némi eligazítást adjuk a jogi útvesztőben. Ha további érdekes jogi témákra kíváncsiak, úgy szívesen látjuk Önöket a www.das.hu honlapon is.