Korábban a rendőrségnek csak szabálysértési eljárást volt lehetősége indítani, így az elkövetőket helyszíni bírsággal, illetve szabálysértési eljárás során szabálysértési bírsággal sújthatták.A kormány július 29-én hozott kormányrendeletében azonban megváltoztatta ezt, és úgy rendelkezett, hogy az előbbi közlekedési szabályok megszegőivel szemben közigazgatási eljárást kell indítani, és közigazgatási bírságot kell kiszabni. Míg szabálysértési eljárást nem lehet sikeresen lezárni, ha az elkövető személye nem ismert, közigazgatási eljárás során az üzembentartó bírságolható, függetlenül az elkövető tényleges személyétől. A korábban az objektív felelősség alá vont cselekményekhez hasonlóan, gyakorlatilag elegendő észlelnie a hatóságnak, hogy a szabályszegés megtörtént, ehhez a kamerás ellenőrzés megfelelő. Ezek után megindítható az eljárás a jármű üzembentartója ellen, aki csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha a gépjárművet meghatározott tartalmú használati szerződéssel másvalaki használta, illetve a jármű jogellenesen került ki a birtokából.A rendelet melléklete szerint a következő bírságok szabhatók ki:Menet közben tartott mobiltelefon használata:
lakott területen belül 10.000,-Ft
lakott területen kívül 15.000,-Ft
autóúton, autópályán 20.000,-FtBiztonsági öv használata nélküli közlekedés:
lakott területen belül 10.000,-Ft
lakott területen kívül 20.000,-Ft
autóúton, autópályán 30.000,-FtGyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása:
lakott területen belül 10.000,-Ft
lakott területen kívül 30.000,-Ft
autóúton, autópályán 45.000,-FtMotorkerékpár bukósisak használatának elmulasztása:
lakott területen belül 10.000,-Ft
lakott területen kívül 20.000,-Ft
autóúton, autópályán 30.000,-FtKorábbi cikkeinkben sokat foglalkoztunk az objektív felelősség témájával. Ha olvasóink mélyebben meg kívánnak ismerkedni a szabályozással, archívumunkban számos hasznos cikket találhatnak.