Ezért a kormány még augusztusban tárgyalni fog a magánszemélyek adósságrendezését célzó intézkedésekről, így hazánkban is létrejöhet a magáncsőd jogintézménye.Más országokban előszeretettel alkalmazzák a cégek csődvédelmét, ami a közhiedelemmel ellentétben a tartozásait nem rendező cég megmentését szolgálja. A magáncsőd hasonlóan az előbbihez, a fizetésképtelenné vált családokat védené. A több tartozással is rendelkezők gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy az egyik fizetési kötelezettségük emelkedése miatt a többit sem képesek időben rendezni, a felhalmozott tartozásokat ezután bírósági eljárás, végrehajtás keretében hajtják be, letiltva a munkabérekből, elárverezve a család ingóságait, és ingatlanát is. A jelenlegi tervek szerint az adósságrendezés három egymásra épülő szakaszból állna, de a feleknek elsőként egyezségkötést kellene megkísérelniük, amivel véglegesen rendeznék a jogvitát.

• Az első szakaszban ezek szerint arra kell törekedni, hogy a magánszemély és a hitelezők olyan egyezséget hozzanak létre, melyben a tartozások kifizetésének átütemezéséről, a határidők meghosszabbításáról állapodnának meg. A folyamat időtartama alatt a moratórium illetné meg az adóst a fizetési kötelezettségek teljesítésére, azaz az egyezségi tárgyalások alatt nem lenne kötelezhető a tartozások fizetésére.
• Egyezség hiányában viszont az eljárás második része, egy gyorsított adósságrendezési folyamat következne. A bíróság kijelölne egy adósságkezelőt, aki az adós vagyonából kezdené kielégíteni a hitelezőket, ezért a költséges és hosszú bírósági peres eljárást és végrehajtást elkerülve rendeződne a tartozás. Ha a követelések arányában felosztott vagyon nem fedezi a teljes tartozást, a maradékot nem lehet továbbra is követelni az adóssal szemben. Így, bár mindenét elveszíti, az eljárás végén tiszta lappal indulhat.
• Az előbbi, adósságrendezést célzó ütem közben az adós az eljárás befejezése előtt igénybe veheti az ún. törlesztési eljárást. Ebben a szakaszban az adósnak a vagyona feletti rendelkezési jogot át kellene engednie az eljárás ötéves időtartamára a vagyonfelügyelőnek, aki folyamatosan törlesztené a hiteleket és irányítaná a kifizetéseket. Az adósnak vagyonfelügyelővel együttműködve, jóhiszeműen kell eljárnia, ha veszélybe kerül az állása, kötelező továbbképzésen kell részt vennie, és új állást kell keresnie. Annak érdekében, hogy ne veszítse el teljes vagyonát, a vagyonfelügyelő megszorító intézkedéseit betartva kell gazdálkodnia.

Külföldön inkább a nagy tartozást felhalmozó adósoknál eredményes a magáncsőd, a jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezőknél sajnos itthon sem vezetne eredményre. Mindazonáltal igénybevételével csökkenteni lehetne a végrehajtási eljárások számát, a hitelezők pedig nagyobb eséllyel kaphatnák vissza teljes követelésüket. Az igazságügyi tárca és a bankok között még folynak az egyeztetések, a javaslatról valószínűleg az ősz folyamán szavaz majd az Országgyűlés.