Orvosi vizsgálat: alkalmatlanság esetén nem tudhatjuk meg, miért ugrik a jogsi

Egy nő szemvizsgálaton van.

Akinek van jogsija, legkorábban a járművezetői engedély megszerzése előtt ismerkedhet meg az orvosi alkalmassági vizsgálattal. Ezt követően tízévente, majd az életkor előrehaladtával öt-, illetve háromévente kell időszakos vizsgálaton részt venni.

Létezik még ezen felül a soron kívül elrendelhető és önkéntesen kezdeményezett alkalmassági vizsgálati eljárás. Ám a szakvéleményen csak a konklúziót kell közölni, de azt már nem, hogy miért jutott a vizsgáló szerv arra a következtetésre, hogy alkalmatlannak talál valakit az autóvezetésre.

Bár az irányadó jogszabály – amely több mint húsz éve született – igen részletesen meghatározza azt, hogy milyen határidőkkel kell dolgozniuk, mi az eljárásrend, egy nagyon fontos körülményről nem rendelkezik: arról, hogy, ha egészségügyi alkalmatlanságot, vagy részleges alkalmatlanságot állapítanak meg, akkor ennek oka fel legyen tüntetve a szakvéleményen.

Az egészségi vizsgálat során figyelembe veszik a vezetést befolyásoló esetleges látási, hallási képességeket, mozgáskorlátozottság tényét és fokát, szív- és érrendszeri betegségeket, cukorbetegséget, idegrendszeri betegségeket, mentális rendellenességeket, az alkoholfogyasztási szokásokat, de még a veseelégtelenséget és a pszichotróp szerek fogyasztását is. A részleges vagy teljes egészségi alkalmatlanság oka tehát elvileg ezen betegségek körében keresendő.

Csakhogy a jogszabály tartalmaz egy mellékletet, amely lényegében a vizsgáló bizottság, vagy szerv által kötelezően kitöltendő és megadandó adatokat tartalmazza (ennek neve „az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma”). Ez kereken tíz pontban sorolja fel, milyen adatokat kell feltüntetni a véleményben. Éppenséggel csak az nem szerepel ezek között, hogy a vizsgált személy miért alkalmatlan a járművezetésre. Ehelyett csak a konklúziót kell közölni, de azt már nem, hogy miért jutott a vizsgáló szerv az adott következtetésre.

Mindezek alapján akit alkalmatlannak találnak első- vagy másodfokon, a jogszabály alapján kiállított véleményből nem tudhatja meg, hogy ennek mi az oka, legfeljebb találgathat. Mondani sem kell, hogy az ilyen szabályozás a vélemény érdemi kontrollálhatatlansága miatt sajnos milyen visszaélésre adhat okot. Aki úgy érzi, hogy kellő indok nélkül vonták be jogosítványát, okvetlen kérjen másodfokú vizsgálatot és ha ez sem elég, forduljon bírósághoz, mert így lehetősége van újabb, független szakértői vizsgálat lefolytatását kérni.