Személyhez fűződő jogok megsértése

Egy nő ősszel a móló szélén ül.

Sajnos az emberi kapcsolatokból eredően előfordul az, hogy jogaikban mást megsértenek. Gyakran az is megesik, hogy ezek a jogsérelmek a személyhez fűződő jogok megsértésében testesül meg. Ennek rövid áttekintéséről szól ez a cikk.

 

Mind a korábbi Polgári Törvénykönyv (régi Ptk.), mind pedig az új, 2014.március 15. napján hatályba lépett Új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.) rendelkezik arról, hogy mely jogokat tekint személyiségi jogoknak a törvény, és azok megsértése esetén, milyen igényeket támaszthat a károsult.

Az új Ptk. általános elvéként rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvény és más személyek jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesítse és abban más ne gátolja. Ez a hangzatos rendelkezés tulajdonképpen azt deklarálja, hogy a személyiségi jogok gyakorlását csak törvény és más személy jogai korlátozhatják.

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, a hátrányos megkülönböztetés, a becsület és a jóhírnév megsértése, de ide tarozik a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, vagy a névviseléshez való jog és a képmáshoz, a hangfelvételhez való jog megsértése is.

A károsultat, azaz az igényt érvényesítő felet terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy bizonyítsa, hogy valamely személyiségi jogában Őt megsértették. Ez tanúkkal, okirati és egyéb bizonyítási eszközökkel lehetséges. Azonban végső soron milyen igényeket támaszthat a jogsértő személlyel szemben a károsult?

Ilyen igény lehet annak bírósági megállapítása, hogy az érintett jogsértés megtörtént, vagy az hogy a károkozó hagyja abba a jogsértést, és a jövőben tartózkodjon annak gyakorlásától. Ezen felül követelhető, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt a károsult számára, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Ez tipikusan a sajtó helyreigazítással kapcsolatos ügyekben lehet megfelelő igény. Továbbá az is kérhető, hogy a károkozó szüntesse meg a sérelmes helyzetet, állítsa helyre a jogsértést megelőző állapot. A legismertebb és egyben legújabb jogintézmény azonban a sérelem díj érvényesítése. Ez utóbbi tulajdonképpen egyfajta pénzbeli kompenzációt jelenthet a károsult számára.

A sérelem díj esetében amennyiben a károsult bizonyítja a személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz kár érte. Tehát ez az jelenti, hogy a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíj jár. Az, hogy mekkora összegben, az továbbra is az eset összes körülményei alapján dönthető majd el. A magasabb sérelemdíj követelése a bírósági mérlegeléstől fog függni, és nagy a valószínűsége annak, hogy minél súlyosabb a jogsértés, annál magasabb összeg terjeszthető elő.