Mint azt már korábban írtuk, a közös megegyezés az egyik legnehezebben támadható munkaviszony megszüntetési forma a munkavállaló részéről, hiszen a legtöbb esetben szerepel rajta a munkavállaló aláírása, mint aki akaratával egyezőnek fogadja el a dokumentumban leírtakat.

A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik fél megtámadja a közös megegyezést abban az esetben, ha valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. A tévedésnek a megszüntetett munkaviszonnyal összefüggésben kell fennállnia. Tehát ha a munkavállaló bízott abban, hogy az új munkáltatóval munkaviszonyt létesíthet, ez azonban mégsem a tervek szerint alakult, akkor erre tekintettel a korábbi munkahelyén kötött közös megegyezést megtámadni nem lehet. Szintén nem lehet a megtámadásnak az alapja, ha bármelyik fél utóbb meggondolja magát.

Tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés

A megtámadási okok között három lehetőséget emel ki a jogszabály: a tévedést, a megtévesztést és a jogellenes fenyegetést.

Tévedésnek nevezzük, amikor a félnek, a közös megegyezés megkötése során nem állnak rendelkezésre azok a releváns információk – illetve helytelen információk állnak rendelkezésre-, amelyek a közös megegyezés megkötésére hatással lennének.

Például, ha egy fuvarozással foglalkozó munkáltató közös megegyezéssel szünteti meg a munkavállaló sofőrjével a munkaviszonyt, mely során a szabályszegésmentes vezetése miatt prémiumot fizet a munka megszüntetésekor, azonban hónapokkal később kiderül, hogy a munkavállaló több gyorshajtási bírásgot is kapott, akkor a fuvarozó hivatkozhat utóbb arra, hogy a közös megegyezés megkötésekor tévedésben volt.

A nyilatkozat csak akkor támadható meg, ha a fél valamilyen lényeges körülmény tekintetében van tévedésben, tehát olyan információnak kell lennie, amelynek birtokában a fél nem vagy más konstrukciókkal állapodna meg. Olyan tévedés miatt, amely a közös megegyezés megkötésére nem lett volna hatással, nem támadható meg a nyilatkozat.

Nem támadhatja meg az sem a nyilatkozatát, aki a tévedést felismerhette volna vagy kockázatát vállalta.

Fontos megemlíteni, hogy az új Munka Törvénykönyve megalkotásakor még megtámadási okként említette a jogszabály, ha a tévedés lényeges volt és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Ez nem a „jog nem tudása, nem mentesít” örökérvényű szabály felülírása volt, hanem annak az esetnek a jogszabályi szintre emelése, amikor az adott ügyben eljáró jogász félretájékoztatta mindkét felet. Ez valójában egyik félnek sem a hibája, emiatt mindkét fél részéről megtámadhatósági ok volt.

A tévedésnek ez egy speciális fajtája, amikor mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben van. A közös téves feltevés persze nem csak akkor jöhet létre, ha felek nem szakszerű jogi tájékoztatást kapnak, hanem egyéb más, a közös megegyezést lényegesen érintő tények tekintetében is lehetnek ugyanazon téves feltevésben.

A megtévesztés a tévedésnek az a fajátja, amelybe a másik fél szándékos és célzatos  magatartása során kerülünk. Ebben az esetben az egyik fél vagy szándékosan informálja tévesen a másik felet vagy felismeri a másik fél tévedését, de elhallgatja a valóságot.

Közös megegyezés – Vegyünk három példát az egyes esetek elhatárolására:

Ha a munkavállaló abban a hiszemben írja alá a közös megegyezését, hogy négy év munkaviszony után, munkáltatói felmondás esetén, nem járna neki végkielégítés, akkor a közös megegyezést nem támadhatja meg, mert ennek ismeretét a jogalkotó elvárja a munkavállalótól. Ahhoz, hogy ennek a tudásnak a birtokában legyen csak a kellő gondosságot kell tanúsítani, tehát utóbb nem lehet tévedésre hivatkozni.

Ha a munkavállaló azért írja a közös megegyezést, mert a jogász, akinek az állásfoglalását a munkáltatóval közösen kikérték, tévesen tájékoztatja őket a végkielégítés tekintetében, a közös megegyezés megtámadható. Ebben az esetben annak bizonyítása, hogy valóban téves tájékoztatás történt, a munkavállaló (illetve a megtámadást eszközlő fél) feladata. (Bár a hatályos Mt-ből ez a rendelkezés kikerült, a bírói gyakorlat alkalmazza a mai napig)

Ha a munkavállaló azért írja alá a közös megegyezést, mert a munkáltató szándékosan tájékoztatja tévesen a végkielégítés tekintetében, annak érdekében, hogy a munkaviszony megszüntetésekor kevesebb összeget kelljen a munkavállaó részére megfizetnie, ez esetben szintén meg lehet támadni a közös megegyezést.

Jogellenes fenyegetés

Ritka eset, de egyénként előfordulhat, hogy a munkáltató a nyomásgyakorlás kedvéért közli a munkavállalóval : „addig innen el nem megy, míg alá nem írja”. Nem egyedi eset, hogy a munkáltató azzal fenyegetőzött, hogy ha a közös megegyezést a munkavállaló nem írja alá, akkor az adott területen ellehetetleníti a további elhelyezkedését. Nyilván, ha a munkavállaló azért ír alá egy közös megegyezést, mert fél az esetleges következményektől, a nyilatkozat szintén támadható lesz.

Fontos, hogy bármelyik eset is áll fenn a megtámadhatóságot mindig annak a félnek kell igazolnia, aki a saját nyilatkozatát megtámadja.

A nyilatkozat megtámadására a tévedés felismerésétől, illetve a fenyegetés megszűnésétől számított harminc nap áll rendelkezésre, de hat hónap után a megtámadás joga nem gyakorolható. Tehát ha bármelyik fél a nyilatkozatot követő hat hónapon túl ismeri fel a tévedését, a nyilatkozatot már nem támadhatja meg.

A megtámadást a másik féllel írásban kell közölni. A megtámadás közlésére a másik fél tizenöt napon nem válaszol vagy azt nem fogadja el, akkor ettől a naptól számított harminc napon belül kell keresettel élni az illetékes törvényszék előtt.

Attól függetlenül, hogy sikeres megtámadás esetén a közös megegyezés érvénytelen lesz, a munkaviszony csak jogszabályban meghatározott esetekben állítható helyre. A sikeresen megtámadott közös megegyezés esetén, a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén irányadó jogkövetkezmények alkalmazandóak.