Szerencsére ilyen mértékű ráfutásos balesetek nem olyan sűrűn fordulnak elő, mégis érdemes felkészülni arra az esetre, ha önhibánkon kívül részesévé válnánk egy ilyen nem kívánt eseménynek.
A nagyvárosi közlekedésben gyakorta fordul előtt, hogy a gépjármű sofőrök hirtelen fékezésre kényszerülnek, és a sorban mögötte haladó autó már nem tud idejében lefékezni. Ezek általában kisebb koccanásos baleseteket szoktak eredményezni, mivel a gépjárművek sebességét a városi közlekedés során szigorúan korlátozzák és a sebességhatár betartását több módszerrel ellenőrzik. Ugyanez autópályán jóval veszélyesebb, hiszen egy sebességkorlátot betartó sofőr akár 130 km/h-val is haladhat.
A ráfutásos balesetek során, általában az elöl haladó autó fékezéséből eredően az autósor hirtelen lelassul, aki pedig nem tud idejében megállni, az dominószerűen beletolja az előtte haladó járműveket egymásba.
A legnagyobb kérdés, hogy a megfelelő követési távolság betartásra került-e.
A KRESZ kimondja, hogy járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni. Így a ráfutásos balesetek legnagyobb részében az a sofőr viseli a felelősséget, aki a megfelelő követési távolságot nem tartotta be.
A jogszabály – ha csak erre kifejezetten irányadó tábla nem szabályozza az adott útszakaszt – nem mondja meg, hogy mennyi az optimális követési távolság, hiszen azt a sofőrnek, az útviszonyok vizsgálatát követően, saját magának kell megállapítania. Nyilvánvalóan más követési távolságot kell tartani akkor, ha havas-jeges úton haladunk, mint egy száraz útszakasz esetén.
Mit tegyünk, ha többen koccantunk?
Ha már megtörtént a baj, akkor hasonlóan kell eljárni, mint ha a baleset csak két autó között történt volna. Először meg kell vizsgálni, hogy történt-e személyi sérülés, ha igen, akkor a rendőséget minden esetben ki kell hívni.
Ha személyi sérülés nem történt és a gépjárművet vezető személyek között a vétkes sofőr elismeri a felelősségét a balesettel összefüggésben, akkor a baleseti bejelentő lap kitöltése a következő feladat.
A bejelentő lapon azonban csak két gépjármű adatait lehet megadni, így ha többen vettek részt a balesetben, akkor minden balesetben részt vevő autó esetében szükséges kitölteni a nyomtatványt.
A példa kedvéért: tételezzük fel, hogy a baleset négy autó között történt, A, B, C és D autó között, ahol a D autót vezető sofőr elismeri, hogy nem tartotta be a kellő követési távolságot és a baleset miatt vállalja a felelősséget. Ekkor három baleseti bejelentő lap kerül kitöltésre, A és D, B és D, valamint C és D sofőr között. Fontos, hogy a bejelentő lapon, a baleseti mechanizmust dokumentáló rajzon egyértelműen látszódjon, hogy a baleset miként következett be, az egyes autók felismerhető megjelölésével.
De mi történik, ha ugyanebben a szituációban D sofőr nem ismeri el a felelősségét?
Ha a balesetben egyik gépjármű vezetője sem ismeri a felelősségét, akkor rendőrt kell hívni, hiszen egy ilyen szituációban a helyszínelést követően a rendőrség feladata eldönteni, hogy ki okozta a balesetet. Függetlenül attól, hogy a balesetben részt vevő autósok rendőri segítséget kérnek, a baleseti bejelentőt a közös állásponton lévő sofőröknek érdemes kitöltenie. A fenti példából kiindulva, ha D sofőr nem ismeri el a felelősségét, de A, B és C sofőr álláspontja szerint a balesetet D sofőr okozta, akkor a nyomtatványt A és B, valamint B és C sofőr is kitöltheti úgy, hogy a balesetet okozó autóként a rajzon szereplő D járművet jelölik meg.
Nem törvényszerű azonban, hogy a ráfutásos balesetek esetében, mindig a leghátul haladó sofőr viseli felelősséget. Sajnos az elmúlt időszakban egyre több videó lát napvilágot arról, hogy egyes felelőtlen gépjárművezetők úgynevezett „büntetőfékezéssel” torolják meg az őket ért vélt vagy valós sérelmeket. A KRESZ előírja, hogy az, aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
Ha tehát a baleset az elöl haladó jármű indokolatlan fékezéséből vagy szabálytalan manőveréből ered, akkor nem feltétlenül a hátul haladó sofőr lesz felelős a balesetben.
Fontos, hogy amennyiben a kocsisor sebességének hirtelen lassulását észleljük és van még rá lehetőségünk, célszerű ezt a mögöttünk haladó járműveknek, az elakadásjelző lámpa bekapcsolásával jelezni. A biztonságos közlekedés mindenki érdeke.