Sokszor kérdezik a munkavállalók, hogy a közös megegyezés mit tartalmazhat, melyre pontos választ, aligha lehet adni. Ha a felek megegyeznek abban, hogy munkavállaló utolsó havi munkabérét, a munkáltató Szenteste éjfélkor, a Gellért-hegy tetején, Dianás cukorkában fizeti meg, erre is van lehetőség. A közös megegyezésnek ez a szépsége. A felek igényeihez igazodik. A közös megegyezés, felmondás és azonnali hatályú felmondás különbségéről itt írtunk.
Mi történik akkor, ha nem tudjuk milyen igényeink lehetnek?
A közös megegyezés előtt a legfontosabb, hogy a felek tudják azt, hogy egyébként mi az, ami járna neki egy felmondás esetén. A közös megegyezésben a felek kompromisszumot kötnek, általában mindenki enged egy kicsit, hogy a számára legmegfelelőbb módon kerüljön megszüntetésre a munkaviszony. Ebben az esetben, csak akkor lehet „jól járni” ha tudjuk, miből engedünk. Így elsőként azt javaslom járjunk utána annak, hogy mire lennénk jogosultak/ vagy kötelezettek egy felmondás közlése esetén.
Ennek körében a legfontosabb azt átlátni, hogy mennyi a felmondási idő egy munkaviszony megszüntetésekor, ebből mennyit szükséges feldolgozni, mennyi időre jár a felmentés. Mennyi végkielégítés járna nekünk és hány nap szabadságot tudunk még kivenni/kiadni. Esetlegesen történt-e olyan károkozás, amely összegét érvényesíteni szeretnénk a másik féllel szemben. Ezek átgondolása után érdemes a közös megegyezésre ajánlatot tenni.
Sok esetben a másik fél nem zárkózik el a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésétől, viszont kompromisszumos megoldást vár el. Például: ha a munkavállaló felmondási idejétől eltekint, de a munkavállaló sem kér végkielégítést a közös megegyezés során.
Számtalan esetben van félreértés abból, hogy a munkavállalóval közlik; megszűnik a munkaviszonya, majd elé tesznek egy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumot. Nagyon fontos, hogy minden ilyen jellegű dokumentumot alaposan olvassunk el és ha nem értünk vele egyet, vagy csak nem értünk benne valamit, akkor ne írjuk alá.
Sajnos sok esetben félreértés van abból, hogy ha a munkaviszony megszüntetése a munkáltatótól származik, akkor az csak felmondás lehet. Sajnos ez nem így van és utóbb, a felmondás és a közös megegyezést követő igényérvényesítési lehetőségek is rendkívül eltérőek.
Persze, a gyakorlat megköveteli, hogy a közös megegyezésből a felek munkaviszony megszüntetésére vonatkozó egybehangzó akarta kitűnjön, amire általában abból következtetnek, hogy mind a két fél aláírta. Ha egy peres eljárásban a bíróság előtt elmondja bármelyik fél, hogy az iratot elolvasta, aláírta, de nem tudta, hogy annak mi lesz a következménye, az sajnos nem egy hivatkozási alap.
Ha viszont a fél fel van készülve, tudja, hogy mennyi felmondási idő jár neki, mennyi végkielégítés és úgy általánosságban van elképzelése arról, hogy hogyan szeretné, hogy megszüntetésre kerüljön a munkaviszony, amelyben a másik fél is partner, akkor a következő fontos kérdés, hogy munkaviszonnyal összefüggésben felmerült kifizetések összegét és időpontját rendezzék.
Közös megegyezés – mennyi az annyi?
A legtöbb esetben a közös megegyezés szabályozza, hogy megállapodásban szereplő összegek, az utolsó havi munkabérrel együtt mikor kerülnek kifizetésre, ezen túlmenően általában a megállapodás azt is tartalmazza: a feleknek nincs további követelése a másikkal szemben.
Közös megegyezésnél ezt kell a legjobban átgondolni: minden követelést tartalmazzon, mert utóbb már nem igazán lehet az abban foglaltakat kiegészíteni.
Fontos, hogy csak olyan követelések tekintetében lehet megállapodni a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetés esetén, amelyekről a felek a közös megegyezés megkötésének időpontjában tudtak. Tehát ha az utolsó hónapban a munkavállaló még túlórázik, de a közös megegyezést már korábban aláírták egy meghatározott összegre, a túlóra kifizetése iránti követelése jogszerű lesz.
A munkáltató részéről fontos, hogyha a munkavállalója bármilyen olyan kárt okozott, amelyről a közös megegyezés időpontjában a munkáltató tudomással bír, akkor azt a közös megegyezésnek is tartalmaznia kell.
Fontos, hogy ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor nyugodtan lehet pár nap gondolkodási időt kérni. Általában ebben a helyzetben is a munkavállaló a gyengébb fél, de gondoljunk arra, hogy ha a munkáltató akarja eképpen megszüntetni a jogviszonyt, akkor neki is érdeke, hogy beleegyezzünk a közös megegyezésbe.
Ha a közös megegyezést követően a felek magatartása arra utal, hogy jogviszony közöttük nem szűnt meg, akkor a jogviszonyt a felek magatartása szerint fennállónak kell tekinteni, függetlenül a közös megegyezéstől. Emiatt, ha közös megegyezést követően a munkaviszony még hónapokig fennáll a felek között, ezt követően egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy közöttük a munkaviszony már korábban megszűnt.