Mikortól lép hatályba a gépjármű kötelező felelősségbiztosítása?

Karambol után egy fiatal nő és fiatal fiú számot cserél.

Rohanó világunkban a legtöbben internetes oldalon keresztül kötnek biztosítási szerződéseket. Tipikusan jellemző ez a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekre. Ez az eljárás azonban gyakran hordoz magában hibázási lehetőségeket. Ennek egyik leggyakoribb esete a biztosítási szerződés hatályba lépésének időpontjával kapcsolatos eltérés.

 

A Polgári Törvénykönyv 6:445. § (1) bekezdése alapján a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, ilyen hiányában pedig a szerződés létrejöttének időpontjában. A Ptk. 6:443. § (1) bekezdése alapján, ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ez így történik ez abban az esetben is, amikor a szerződő ügyfél valamelyik alkusz cég közreműködésével online köti meg a szerződést. A biztosítóhoz beérkezik az ügyfél ajánlata, majd ezt követően fedezetigazoló dokumentumot, vagy ismertebb nevén biztosítási kötvényt küld az ügyfél részére. A kötvényen feltüntetésre kerül, hogy a biztosító mikortól áll kockázatban a biztosított gépjármű vonatkozásában. Amennyiben ez az időpont az ajánlattevő ügyfél által megjelölt időponttal megegyezik, a jogvita felmerülésének esélye csekély.

A polgári jogi szabályozás az eltéréssel kapcsolatban akként rendelkezik, hogy amennyiben a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Ebből a szempontból a biztosító kockázatviselésének kezdete lényeges szerződési feltételnek minősül, ami azt jelenti, hogy ha a biztosító eltérő időpontot jelöl meg a kockázatviselés kezdeteként, az csak akkor lesz irányadó, ha erre kifejezetten felhívta az ajánlattevő ügyfél figyelmét. Amennyiben ez nem történik meg, az ügyfél által az ajánlaton megtett időpontban áll be a biztosító kockázatviselési kötelezettsége.

Abban az esetben, ha a biztosító által a kötvényen megjelölt időpont eltér az ügyfél által megjelölt időponttól, könnyen bajba kerülhetünk. Különösen akkor, ha a szerződés megkötését megelőzően nem rendelkeztünk érvényes biztosítással, mert előfordulhat, hogy baleset okozása esetén minket fog terhelni a kártérítési kötelezettség. Példaként szolgál erre az, ha az ajánlattétel során megjelöltük, hogy délután 17.00 órától kívánjuk a kockázatviselés kezdetét, majd a biztosító egy olyan kötvényt küld részünkre, melyben a szerződéskötés napjának 00 óra 00 perce van megjelölve a kockázatviselés kezdeteként. Ez esetben hiába okoztunk délután 15.00 órakor balesetet, a kártérítési kötelezettség minket fog terhelni, ha a járműnek korábban nem volt biztosítása, mert a biztosító kártérítési kötelezettsége csak a 17.00 óra után okozott balesettel kapcsolatban fog fennállni. Ebben az esetben tekintettel arra, hogy lényeges feltétel a kockázatviselés kezdő időpontja, az ügyfél által megjelölt időpont lesz az irányadó, ha a biztosító az eltérésre nem hívta fel a figyelmet.

A fentiek alapján javasoljuk, hogy mindenképpen körültekintően járjanak el az online biztosítási szerződéskötések során, különös figyelmet fordítva a biztosított vagyontárgyak megjelölésével, valamint a kockázatviselés megjelölésével kapcsolatban.