A munkavállalói felmondás egy ún. egyoldalú nyilatkozat, mely a munkáltatóval való közléssel válik hatályossá. Annak érdekében, hogy ennek időpontját később igazolni tudjuk, célszerű a postai úton megküldött felmondást tértivevényes levél formájában feladni. Ha személyesen mondunk fel, akkor pedig praktikus azt egy írásba foglalt átvételi nyilatkozat kíséretében átadni. Abban az esetben ugyanis, ha rendelkezésünk áll a tértivevény, vagy ha a főnök írásban elismerte, hogy átvette a felmondást, számos későbbi jogvita, félreértés és kellemetlenség előzhető meg.

A munkavállaló felmondását nem köteles megindokolni, vagyis nem kell a főnökkel közölni, hogy mi a távozás pontos oka. Erre persze lehet, hogy rákérdez majd a munkáltató, de a munkavállalónak nem kötelezettsége indokait pontosan megjelölni.

A felmondási idő a munkavállaló felmondása esetén főszabály szerint 30 nap, függetlenül attól, mióta áll fenn a munkaviszony. Fontos azonban, hogy a felek a munkaszerződésben ettől eltérő megállapodást is köthettek, melynek értelmében a felmondási idő legfeljebb 6 hónap lehet.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

Jó, ha tudjuk, hogy a dolgozó felmondása esetén nem, kizárólag a munkáltatói felmondás esetén írja elő a törvény azt, hogy a munkavállalót a felmondási idő fele részére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. Akkor tehát, ha az alkalmazott mond fel, ezt követelni nem, csupán kérni lehet a munkáltatótól.

A felmondásban célszerű kérni, hogy a munkáltató az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon fizesse meg a munkabért, az egyéb járandóságokat, és adja ki a munkavállaló részére a jogszabályban meghatározott igazolásokat. Ezeket amúgy a munkáltatónak kérés nélkül is kötelessége teljesítenie.

Praktikus továbbá már a felmondásban kérni a főnököt arra is, hogy már a felmondási idő alatt tegye lehetővé, hogy a munkavállaló a munkáltatóval elszámolhasson, az elszámolás helyéről és idejéről megfelelő időben és módon kellő tájékoztatást kapjon.

A fentiek apróságnak tűnnek ugyan, és sok esetben a felmondást megelőző időben felgyülemlett bosszúság miatt nem is szeretnénk megkönnyíteni a másik fél helyzetét, de ne felejtsük el, még a felmondás során is terhelnek minket kötelezettségek, melyek megsértése igen komoly következményeket vonhatnak maguk után. Célszerű – többek között ezért is – a jó viszony megtartására törekedni.