Mi a megoldás, ha fizetésképtelen a munkáltató?

Valaki a kezében fog egy pénztárcát és egy érmét vesz ki belőle.
A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?

A jogalkotó a munkavállalók szociális biztonságának védelme érdekében létrehozta a Bérgarancia Alap elnevezésű elkülönített állami pénzalapot. A Bérgarancia Alaptól bérgarancia-eljárás keretében lehetőség nyílik a munkavállaló munkabérének megtérítésére a törvény által meghatározott összegig. Mindezt a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozás fennállása esetén lehet igénybe venni.

Ez a pénzügyi támogatás a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál. Amennyiben a felszámoló a felszámolása alatt álló munkáltató bértartozását a munkáltató bevételéből nem tudja a munkavállaló részére megfizetni, kérelmet kell benyújtania a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz a munkabérek fedezéséhez szükséges pénzügyi támogatás iránt. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy annak a munkavállalónak, akinek a bérével tartozik a munkáltató, a szokásos munkavégzési helye Magyarország legyen. Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő 10 napon belül dönt.

A támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a bértartozás összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről. Ezen kívül gondoskodik a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adóhatóság részére történő megfizetéséről, valamint a munkabért terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.

A felszámoló egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösének megfelelő összeget igényelheti meg. Ez azt jelenti, hogy a Bérgarancia Alaptól igényelhető munkabér nem korlátlan, annak maximum összege a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse lehet. Ez alapján 2018-ban az egy munkavállaló után igényelhető támogatás maximum összege a 2016 január-decemberi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset mértékét figyelembe véve, bruttó 1.316.000 Ft lehet. Ez az összeg irányadó abban az esetben is, ha valakinek ezt meghaladó, például bruttó 1,5 vagy 2 millió forint összegű elmaradt munkabére áll fenn a munkáltatójával szemben.

Vannak olyan esetek, amikor a kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló munkáltató munkavállalója tekintetében. Ilyen például, ha nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik a munkavállaló. Ez esetben amennyiben vitás, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e, az állami foglalkoztatási szerv, a felszámoló vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban hoz döntést, melyben a körülményeket figyelembe véve állapítja meg a munkavállaló szokásos munkavégzési helyét.