Természetes, hogy a digitalizáció és az okos eszközök elterjedése munkánk során is érezteti hatását, azonban legalább annyi vitát generál, amennyi előnye van. A munka törvénykönyve szerint az elektronikus úton tett nyilatkozatok akkor tekinthetők írásbelinek, ha azokból megállapítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozattétel időpontja, valamint alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésre. Ezek a kitételek nem teljesen egyértelműek, így nem alakult ki egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen elektronikus iratokat tekinthetünk írásbelinek.

Egy külföldi tulajdonban álló autógyártó cég hazai egysége elbocsátotta egy dolgozóját, aki történetesen az éppen alakuló szakszervezetben töltött volna be titkári tisztséget. A vezetőség még a szakszervezet megalakulásának bejelentését megelőzően azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Milyen munkajogi kérdéseket feszegethet ez?

Egyre több munkavállaló számol be arról, hogy munkáltatója telefonon vagy élőszóban egyszerűen közli vele, hogy munkájára a továbbiakban nem tart igényt. Ezt követően a pórul járt alkalmazottak kézhez veszik a kilépő papírjaikat, s mire felocsúdnak első meglepetésükből, a munkáltató már ki is jelentette őket. Mi ilyenkor a teendő?

Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Bizonyára sokakban megfogalmazódott már egy-egy munkahelyi incidens után, hogy legszívesebben felmondanának és be sem mennének a következő napon. Ezt a jog nyelvén azonnali hatályú felmondásnak nevezzük, mely a közlés időpontjában azonnal megszünteti a munkaviszonyt. Mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy ezt könnyedén, bármikor megteheti, nézzük, hogy a 2012. évi I. Munka Törvénykönyve milyen előírásokat tartalmaz az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban.

Ügyfelünk határozatlan időre létrejött munkaviszonyát – élve a hatályos jog által biztosított lehetőségével – rendes felmondással megszüntette. A munkáltató az írásbeli felmondást aláírásával igazoltan átvette, és a felmondási időre mentesítette Ügyfelünket rendelkezésre állási- és munkavégzési kötelezettsége alól, utóbb azonban ennek ellentmondó igénnyel állt elő.

Vannak munkajogi szabályok, amelyek már széles körben ismertek, ezek közé tartozik az is, hogy a szabadságot fő szabály szerint megváltatni nem lehet. Ez alól egyetlen kivételt tartalmaz törvényünk, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Ügyfelünk egy multinacionális vállalat egyik áruházának áruházvezetője volt, amikor egy jól megtervezett folyamat eredményeként munkaviszonyát felmondással megszüntették.

A határozatlan időre szóló munkaviszonyt bármelyik fél megszüntetheti rendes felmondással, ugyanakkor a munkáltató köteles ezen nyilatkozatát indokolni. Az indok a munkavállaló magatartásával, képességével, illetőleg a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az egészségi állapot némiképp sajátos helyet foglal el ebben a körben.

Munkaerő-hiány van, olvassuk számtalan helyen. Bizony, ha valakinek keresett szakmája, képesítése, végzettsége van, gyorsan talál magának új munkahelyet számára kedvezőbb feltételekkel. Ahhoz azonban, hogy a váltás ténylegesen gazdaságos legyen, jogszerűen kell megszüntetni a korábbi munkaviszonyt. A jogszerűtlen felmondásnak ugyanis komoly anyagi következményei lehetnek, ami azonnal kétségessé teszi, hogy megérte-e váltani.