Gyakran a munkáltató fél attól, hogy később nehogy vele szemben induljon polgári per, vagy munkavédelmi eljárás. Úgy érezheti a munkáltató, hogy nincs elég eszköze a védekezéshez. Sőt, időnként úgy tűnhet, hogy a becstelen munkavállaló könnyedén elbújhat a személyiségi jogainak védőhálója mögé.

Vajon tényleg így van ez? Mikor van joga ellenőrizni a munkáltatónak a munkavállalót, és milyen módon? Mikor van joga átvizsgálni a munkavállaló csomagját? Hova, és milyen módon szerelhet kamerát? Felveheti titokban a beszélgetést a munkavállalóval? A tetten ért tolvajt visszatarthatja? A fenti kérdésekre keressük a választ.

Tettenérés

Az első, és legfontosabb, amit tisztáznunk kell, az az eset, amikor a munkáltató – vagy egy másik alkalmazott – tetten éri a tolvajt. Illetve, amennyiben a kamera felvételen látható maga a lopási cselekmény és a tolvaj távozni akar a munkahelyről. Ez esetben a büntetőjog – és kicsit az alkotmányjog – szabályaihoz kell nyúlnunk, és megállapítanunk, hogy itt nem munkajogi kérdésről van szó. A tetten ért elkövetőt (nem csak tolvajt) bárki – tehát nem csak a munkáltató, vagy egy másik alkalmazottja – megfoszthatja a személyi szabadságától, mindaddig, amíg a rendőrség a helyszínre nem érkezik. Tehát, ha konkréten lebukik az alkalmazott lopás közben, akkor a helyszínen jelen lévő bármely személy visszatarthatja őt attól, hogy elhagyja a helyszínt. És igen, ennek érdekében szükség esetén (nyilván a szükséges mértékben) kényszert is alkalmazhat, tehát akár lefoghatja, bezárhatja egy szobába.

Honnan tudjuk, hogy bűncselekményen kaptuk rajta?

Különösen akkor nincs félnivalónk, ha így járunk el, amennyiben egyértelmű, hogy egy nagy értékű dologról, sok pénzről van szó, vagy a munkavállaló olyat tesz, amihez nem lenne jogosultsága, hozzáférése. És nem csak lopáson kaphatjuk rajta az alkalmazottunkat, hanem mondjuk azon, hogy egy vevővel, vagy másik munkavállalóval szemben erőszakot alkalmaz, testi sértést követ el (pl. egy biztonsági szolgálat alkalmazottja bántalmaz egy vendéget). Vagy gondoljunk arra, ha egy gyógyszertár alkalmazottja épp gyógyszert hamisít, vagy kábító hatású szereket próbál kivinni, elrejteni. Ez esetben gyaníthatjuk, hogy a lopásnál sokkal súlyosabb bűncselekményről lehet szó (pl. egy kábítószer kereskedőt leplezhetünk le). Ilyen esetekben tehát nem kell sokat mérlegelnünk.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a személyi szabadságtól megfosztás addig jogszerű, amíg a hatóságok ki nem érkeznek, át nem adjuk nekik az intézkedést. És csak ebből a célból jogszerű! Mert, ha azért zárom be a bűncselekmény elkövetésén rajtakapott alkalmazottat, hogy megzsaroljam, fenyegessem, kifaggassam arról, hogy mióta tart ez a folyamat, akkor önbíráskodást, személyi szabadság megsértését követem el. Nem a munkáltató dolga nyomozni, vallatni, és pláne nem jogszerű a tetten ért alkalmazottat ezzel zsarolva rákényszeríteni valamilyen magatartásra (pl. pénz fizetésére, vagy akár egy munkavállalói felmondás benyújtására).

Mi van akkor, ha gyanítjuk, hogy valaki lop?

Nehezebb a helyzet akkor, ha csak gyanítja a munkáltató, hogy az alkalmazottjai közül valaki megkárosítja, meglopja. Nehéz helyzetben van a munkáltató, ha nem tudja tanúkkal vagy kamerafelvétellel bizonyítani a történteket, csak a rendszerben eltéréseket, gyanúsan stornózott számlákat, vagy a készletben eltéréseket tapasztal. Sőt akkor még rosszabb a helyzet, ha nem tudja, hogy konkrétan ki lehet az elkövető. Ez esetben felmerül a lehetősége, hogy teljesen ártatlan munkavállalókat megalázó helyzetbe hoz, vagy teljesen alaptalanul megfigyel.

Korábban bevett gyakorlat volt, hogy a nagyobb áruházakban, raktárakban, ahol sokan dolgoznak, távozáskor véletlenszerűen átvizsgálják az alkalmazottakat. Ezt a gyakorlatot az adatvédelmi hatóság jogellenesnek találta, a munkavállalók magánszférájának megsértése miatt. Alapos gyanú nélkül tehát nem vizsgálhatják át a munkavállaló táskáját. A csomag átvizsgálására csak akkor van lehetőség, ha más eszközzel a vagyonvédelem nem megvalósítható.

A hatóság szerint sokkal kevésbé sérti a munkavállalók magánszféráját a fémdetektoros kapu, vagy kézi eszközzel való átvizsgálás, illetve a csomagröntgen. Ezeknek azonban inkább akkor van gyakorlati haszna, ha a munkavállaló olyan dolgot lop el, amin van jelző szerkezet. Tehát ha a munkavállaló pénzhez vagy egyéb olyan értékhez fér hozzá, ami nem eladni szándékozott áru, akkor sok haszna a fémdetektornak nincs.

Munkáltató ellenőrzési joga

Itt fontos kitérni arra, hogy a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót, de csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartását. Tehát akkor sem nézheti át a munkavállaló magánlevelezését, saját telefonját, ha gyanítja, hogy azon bűncselekmény elkövetésére vonatkozó bizonyítékot találna. Ilyen gyanú esetén a rendőrséghez kell fordulni, feljelentést kell tenni.

Kamerát hova és hogyan telepíthetünk?

A munkavállaló tehát a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. E körben is a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányos eszközökkel. Hogy mi volt arányos és szükséges? Ezt mindig az adott helyzetben dönti el a bíróság, hatóság. Ellenőrzés keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. A munkahelyi kamera felszerelésével kapcsolatban külön cikkünket az alábbi linken találják: https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/kamera-a-munkahelyen/

Fontos tehát a tájékoztatás, tehát a munkavállalónak tudnia kell, hogy kamerával figyelik a munkavégzését. Nem lehet rejtett kamerával, mikrofonnal figyelni az alkalmazottakat, pláne ha azt az öltözőbe, vagy a szekrényébe helyezik el.

A hatóság a kamera elhelyezésével kapcsolatosan ajánlásokat fogalmazott meg. Ezen ajánlás értelmében a kamerás megfigyelést elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. Kifejezetten rögzíti azt is az ajánlás, hogy nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót figyelne meg. (tehát pl. az egyik alkalmazott íróasztalába, pultjába rejtett kamera akkor is tilos, ha a munkavállaló tud róla).

Nem lehet kamerát alkalmazni olyan helyiségben, amely az emberi méltóságot sértheti (például zuhanyzóban, öltözőben, vagy WC-ben) Továbbá olyan helyiségben sem lehet kamerát felszerelni, ahol a munkavállalók a munkaközi szünetüket töltik.

Felmerül a kérdés, hogy ha a munkavállaló az ilyen helyiség mentességét kihasználva követi el a bűncselekményt, akkor mit tehet a munkáltató? Álláspontunk szerint ilyenkor meg kell teremteni a tettenérés körülményeit, ha a munkáltató gyanítja, hogy meglopják.

Ugyanakkor, ha a konkrét bűncselekmény bizonyítása érdekében, csak ebből a célból és erre az időre készít egy képfelvételt, vagy hangfelvételt a munkáltató, akkor a büntetőeljárásban azt felhasználhatják. Fontos tisztázni, hogy ez esetben megsérti a munkavállaló személyiségi jogait, és a kamerák elhelyezésére vonatkozó előírásokat, és talán polgári peres eljárás, vagy hatósági vizsgálat is indulhat vele szemben.  De a büntetőeljárásban ettől még felhasználható olyan bizonyíték, ami az elkövető személyiségi jogainak megsértésével került rögzítésre, ugyanis ilyen esetben a bűncselekmény felderítéséhez nagyobb érdek fűződik, mint az elkövető személyiségi jogának védelméhez. (Ez nem vonatkozik a hatóság általi, leplezett eszközök jogszerűtlen alkalmazására, és az így beszerzett bizonyítékra, ne keverjük össze a kettőt).

Arról, hogy mit tegyünk, ha lopás áldozatává válunk, itt írtunk részletesebben.