Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Lopás a munkahelyen. Mit tehet a munkáltató?

Lopás a munkahelyen. Mit tehet a munkáltató?

2021. október 26.

munkahelyi lopás, csomag átvizsgálás, munkavállaó magánszférája, kamera elhelyezése, munkahelyi kamera, tetten ért tolvaj, személyiségi jog megsértése, lopás, munkavállaló, munkáltató, ellenőrzési jog
Sajnos időnként előfordul, hogy a munkáltató azzal szembesül, hogy az alkalmazottjai közül valaki lop, vagy egyéb módon megkárosítja őt. Amikor a munkáltató felismeri ezt a magatartást, azonnal szembe találja magát azzal a problémával, hogy akár munkajogi szankciót alkalmaz, akár feljelentést tesz, valamilyen bizonyítékot kell szereznie. Mindezt úgy, hogy a munkavállaló személyiségi jogait ne sértse meg, ártatlan munkavállalót ne gyanúsítson, ne hozzon megalázó helyzetbe.

Gyakran a munkáltató fél attól, hogy később nehogy vele szemben induljon polgári per, vagy munkavédelmi eljárás. Úgy érezheti a munkáltató, hogy nincs elég eszköze a védekezéshez. Sőt, időnként úgy tűnhet, hogy a becstelen munkavállaló könnyedén elbújhat a személyiségi jogainak védőhálója mögé.

Vajon tényleg így van ez? Mikor van joga ellenőrizni a munkáltatónak a munkavállalót, és milyen módon? Mikor van joga átvizsgálni a munkavállaló csomagját? Hova, és milyen módon szerelhet kamerát? Felveheti titokban a beszélgetést a munkavállalóval? A tetten ért tolvajt visszatarthatja? A fenti kérdésekre keressük a választ.

Tettenérés

Az első, és legfontosabb, amit tisztáznunk kell, az az eset, amikor a munkáltató – vagy egy másik alkalmazott – tetten éri a tolvajt. Illetve, amennyiben a kamera felvételen látható maga a lopási cselekmény és a tolvaj távozni akar a munkahelyről. Ez esetben a büntetőjog – és kicsit az alkotmányjog – szabályaihoz kell nyúlnunk, és megállapítanunk, hogy itt nem munkajogi kérdésről van szó. A tetten ért elkövetőt (nem csak tolvajt) bárki – tehát nem csak a munkáltató, vagy egy másik alkalmazottja – megfoszthatja a személyi szabadságától, mindaddig, amíg a rendőrség a helyszínre nem érkezik. Tehát, ha konkréten lebukik az alkalmazott lopás közben, akkor a helyszínen jelen lévő bármely személy visszatarthatja őt attól, hogy elhagyja a helyszínt. És igen, ennek érdekében szükség esetén (nyilván a szükséges mértékben) kényszert is alkalmazhat, tehát akár lefoghatja, bezárhatja egy szobába.

Honnan tudjuk, hogy bűncselekményen kaptuk rajta?

Különösen akkor nincs félnivalónk, ha így járunk el, amennyiben egyértelmű, hogy egy nagy értékű dologról, sok pénzről van szó, vagy a munkavállaló olyat tesz, amihez nem lenne jogosultsága, hozzáférése. És nem csak lopáson kaphatjuk rajta az alkalmazottunkat, hanem mondjuk azon, hogy egy vevővel, vagy másik munkavállalóval szemben erőszakot alkalmaz, testi sértést követ el (pl. egy biztonsági szolgálat alkalmazottja bántalmaz egy vendéget). Vagy gondoljunk arra, ha egy gyógyszertár alkalmazottja épp gyógyszert hamisít, vagy kábító hatású szereket próbál kivinni, elrejteni. Ez esetben gyaníthatjuk, hogy a lopásnál sokkal súlyosabb bűncselekményről lehet szó (pl. egy kábítószer kereskedőt leplezhetünk le). Ilyen esetekben tehát nem kell sokat mérlegelnünk.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a személyi szabadságtól megfosztás addig jogszerű, amíg a hatóságok ki nem érkeznek, át nem adjuk nekik az intézkedést. És csak ebből a célból jogszerű! Mert, ha azért zárom be a bűncselekmény elkövetésén rajtakapott alkalmazottat, hogy megzsaroljam, fenyegessem, kifaggassam arról, hogy mióta tart ez a folyamat, akkor önbíráskodást, személyi szabadság megsértését követem el. Nem a munkáltató dolga nyomozni, vallatni, és pláne nem jogszerű a tetten ért alkalmazottat ezzel zsarolva rákényszeríteni valamilyen magatartásra (pl. pénz fizetésére, vagy akár egy munkavállalói felmondás benyújtására).

Mi van akkor, ha gyanítjuk, hogy valaki lop?

Nehezebb a helyzet akkor, ha csak gyanítja a munkáltató, hogy az alkalmazottjai közül valaki megkárosítja, meglopja. Nehéz helyzetben van a munkáltató, ha nem tudja tanúkkal vagy kamerafelvétellel bizonyítani a történteket, csak a rendszerben eltéréseket, gyanúsan stornózott számlákat, vagy a készletben eltéréseket tapasztal. Sőt akkor még rosszabb a helyzet, ha nem tudja, hogy konkrétan ki lehet az elkövető. Ez esetben felmerül a lehetősége, hogy teljesen ártatlan munkavállalókat megalázó helyzetbe hoz, vagy teljesen alaptalanul megfigyel.

Korábban bevett gyakorlat volt, hogy a nagyobb áruházakban, raktárakban, ahol sokan dolgoznak, távozáskor véletlenszerűen átvizsgálják az alkalmazottakat. Ezt a gyakorlatot az adatvédelmi hatóság jogellenesnek találta, a munkavállalók magánszférájának megsértése miatt. Alapos gyanú nélkül tehát nem vizsgálhatják át a munkavállaló táskáját. A csomag átvizsgálására csak akkor van lehetőség, ha más eszközzel a vagyonvédelem nem megvalósítható.

A hatóság szerint sokkal kevésbé sérti a munkavállalók magánszféráját a fémdetektoros kapu, vagy kézi eszközzel való átvizsgálás, illetve a csomagröntgen. Ezeknek azonban inkább akkor van gyakorlati haszna, ha a munkavállaló olyan dolgot lop el, amin van jelző szerkezet. Tehát ha a munkavállaló pénzhez vagy egyéb olyan értékhez fér hozzá, ami nem eladni szándékozott áru, akkor sok haszna a fémdetektornak nincs.

Munkáltató ellenőrzési joga

Itt fontos kitérni arra, hogy a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót, de csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartását. Tehát akkor sem nézheti át a munkavállaló magánlevelezését, saját telefonját, ha gyanítja, hogy azon bűncselekmény elkövetésére vonatkozó bizonyítékot találna. Ilyen gyanú esetén a rendőrséghez kell fordulni, feljelentést kell tenni.

Kamerát hova és hogyan telepíthetünk?

A munkavállaló tehát a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. E körben is a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányos eszközökkel. Hogy mi volt arányos és szükséges? Ezt mindig az adott helyzetben dönti el a bíróság, hatóság. Ellenőrzés keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. A munkahelyi kamera felszerelésével kapcsolatban külön cikkünket az alábbi linken találják: https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/kamera-a-munkahelyen/

Fontos tehát a tájékoztatás, tehát a munkavállalónak tudnia kell, hogy kamerával figyelik a munkavégzését. Nem lehet rejtett kamerával, mikrofonnal figyelni az alkalmazottakat, pláne ha azt az öltözőbe, vagy a szekrényébe helyezik el.

A hatóság a kamera elhelyezésével kapcsolatosan ajánlásokat fogalmazott meg. Ezen ajánlás értelmében a kamerás megfigyelést elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. Kifejezetten rögzíti azt is az ajánlás, hogy nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót figyelne meg. (tehát pl. az egyik alkalmazott íróasztalába, pultjába rejtett kamera akkor is tilos, ha a munkavállaló tud róla).

Nem lehet kamerát alkalmazni olyan helyiségben, amely az emberi méltóságot sértheti (például zuhanyzóban, öltözőben, vagy WC-ben) Továbbá olyan helyiségben sem lehet kamerát felszerelni, ahol a munkavállalók a munkaközi szünetüket töltik.

Felmerül a kérdés, hogy ha a munkavállaló az ilyen helyiség mentességét kihasználva követi el a bűncselekményt, akkor mit tehet a munkáltató? Álláspontunk szerint ilyenkor meg kell teremteni a tettenérés körülményeit, ha a munkáltató gyanítja, hogy meglopják.

Ugyanakkor, ha a konkrét bűncselekmény bizonyítása érdekében, csak ebből a célból és erre az időre készít egy képfelvételt, vagy hangfelvételt a munkáltató, akkor a büntetőeljárásban azt felhasználhatják. Fontos tisztázni, hogy ez esetben megsérti a munkavállaló személyiségi jogait, és a kamerák elhelyezésére vonatkozó előírásokat, és talán polgári peres eljárás, vagy hatósági vizsgálat is indulhat vele szemben.  De a büntetőeljárásban ettől még felhasználható olyan bizonyíték, ami az elkövető személyiségi jogainak megsértésével került rögzítésre, ugyanis ilyen esetben a bűncselekmény felderítéséhez nagyobb érdek fűződik, mint az elkövető személyiségi jogának védelméhez. (Ez nem vonatkozik a hatóság általi, leplezett eszközök jogszerűtlen alkalmazására, és az így beszerzett bizonyítékra, ne keverjük össze a kettőt).

Arról, hogy mit tegyünk, ha lopás áldozatává válunk, itt írtunk részletesebben.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Schiffer Zsolt
  • Kategóriák: Munkajog
  • Címkék: csomag átvizsgálás, ellenőrzési jog, kamera elhelyezése, lopás, munkahelyi kamera, munkahelyi lopás, munkáltató, munkavállaló, munkavállaó magánszférája, személyiségi jog megsértése, tetten ért tolvaj
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2021. október 26. ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Joga van hallgatni! És hazudni?
Következő bejegyzés Baleset a Blaha Lujza téren – mikor sétálhatok el egy haldokló ember mellett?

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép