Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Biztonság
  • Joga van hallgatni! És hazudni?

Joga van hallgatni! És hazudni?

2021. október 26.

: terhelt, gyanúsított, vádlott, vallomás, tanú, hamis tanúzás, bűnpártolás, hamis vád, nyomozás, letartóztatás, őrizetbe vétel, őrizet,
A tévében látott krimiknek köszönhetően sokak fülében csengenek ismerősen azok a mondatok, amikor a „letartóztatást” (majd meglátjuk, miért nem helyes szó ez) végző nyomozó, a gyanúsítottat falhoz szorítva felsorolja az alábbiakat: „joga van hallgatni, joga van ügyvédet fogadni, bármi, amit mondd felhasználható Ön ellen a bíróságon…” De ez tényleg így szokott történni? Tényleg csak ennyi joga van egy terheltnek? És mi a csuda az, hogy terhelt? Nem gyanúsított, vagy vádlott? Hallgatni arany, tartja a mondás, nade hazudni ér? Saját védelmében joga van hazudni a vádlottnak?

A fenti kérdések megválaszolása előtt tisztázzuk az alábbiakat: Ki az a terhelt? A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott. A büntetőeljárásban a gyanúsítás közlése előtt, azt a személyt, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, rendkívül kreatív módon nevezték el. Ő a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy. (A törvényszöveg sajnos nem túl frappáns irodalmi műfaj, ritkán sziporkáznak a megfogalmazói).

Miért hibás az, amikor a filmekben a rendőr a tetten ért tolvajjal, vagy gyilkossal közli, hogy „letartóztatom”? Azért, mert a rendőr legfeljebb őrizetbe vehet, és csak bírói végzéssel rendelhető el a letartóztatás. A letartóztatás egy olyan kényszerintézkedés, amely során egy még ártatlannak vélelmezett személyt (ideiglenesen ugyan, de huzamosabb ideig) megfosztanak személyi szabadságától. Ezt nyilván nem teheti meg egy nyomozó, vagy egy járőr. A rendőrség tehát őrizetbe veheti a gyanúsítottat, és ügyészi javaslatra bíró rendelheti el a letartóztatását. Ha a bíróság nem rendeli el a letartóztatást, akkor a terheltet hetvenkét órán belül szabadon kell bocsátani.

Bírókról és ügyészekről itt írtunk részletesen.

Mik a terhelt jogai, és kötelezettségei?

A terhelt jogait a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza, melyet remélem a tisztelt olvasó sosem lesz kénytelen forgatni. A terhelt jogosult arra, hogy megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, a bíróság, vagy a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez, a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről felvilágosítást kapjon, védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza, a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon. Természetesen joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja, bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon. Ezen kívül a tárgyaláson részt vehet, felszólalhat, kérdéseket tehet fel, megismerheti a keletkezett iratokat, és a neki nem tetsző döntéssel szemben jogorvoslattal élhet.

A fogva lévő terheltnek egyéb jogosultságai is vannak. Logikusan joga van arra, hogy megismerje a fogvatartásának okát és ennek változását, a fogvatartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztasson, továbbá védőjével, általa választott személlyel, vagy akár nemzetközi szerződésben meghatározott hatósággal kapcsolatot tartson.

A terheltnek azért kötelességei is vannak. Köteles az eljárási cselekményeken a bíróság, vagy hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni. Köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon belül – közölni.

És ha vallomást tesz, akkor hazudozhat össze-vissza?

Térjünk ki a legizgalmasabb kérdésre. Azt szinte köztudottként kezelhetjük, hogy senki nem köteles önmagát, vagy hozzátartozóját terhelő vallomás megtételére. Tehát egyértelmű, hogy a terhelt is megtagadhatja a válaszadást olyan kérdésre, amely megválaszolása esetén magát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Nade itt álljunk meg egy szóra… Jól hangzik, de nem életszerűtlen ez? Ha terhelt úgy dönt, hogy vallomást tesz, és hirtelen arra a kérdésre megtagadja a választ, hogy hol volt az emberölés időpontjában, akkor gyakorlatilag rosszabb helyzetbe került, mintha meg sem szólalt volna. Hiszen bár nem köteles önmagát bűncselekménnyel vádolni, viszont, ha az ügy lényeges körülményére vonatkozóan valótlan állítást tesz, akkor vajon felelősségre vonhatják-e? A rövid válasz az, hogy főszabály szerint nem. Mert, ha a vallomás során egy-egy kérdésben nem hazudna, hanem pusztán csak megtagadná a választ, önmagát buktatná le, amire a törvény nem kötelezhet senkit.

Ezért – bár a törvény nem mondja ki nyíltan – a terheltnek bizony ilyen esetben joga van hazudni is. Nem vonható felelősségre az, aki terheltként hazudik az alibijéről, vagy arról, hogy ő követte-e el a bűncselekményt. Sőt az eset többi, lényeges körülménye tekintetében is hazudhat, korábbi vallomását megváltoztathatja. Az más kérdés, hogy ha ez kiderül, akkor a bíróság ezt a büntetés kiszabásakor számításba fogja venni. Tehát ez azt jelenti, hogy a hazugságával nem fog elkövetni újabb bűncselekményt (pl. hamis tanúzást), de ha a vád tárgyát képező bűncselekményt rábizonyítják, és kiderül, hogy az eljárás során hazudott, akkor annak a büntetés kiszabásakor lesz következménye. Az sem szolgálja a terhelt érdekeit, ha a vallomása ellentmondásos, követhetetlen, folyton változik. Tehát, ha a terhelt össze vissza hazudozik, variál, akkor elég nehéz helyzetbe hozhatja magát.

Hol a határa a terhelt hazugsághoz való jogának?

A terhelt hazugsága nem vonatkozhat arra, hogy a bűncselekményt egy másik konkrét személy követte el. Tehát nem vádolhat mást hamisan bűncselekmény elkövetésével. Ezesetben hamis vád bűncselekményt követ el, és ezért felelősségre vonható.

Ugyanígy van a hamis bizonyíték szolgáltatásával is. Ha olyan hamis okiratot, vagy egyéb bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, amivel magát próbálja tisztázni, azért nem fog felelni. De ha az általa benyújtott hamis bizonyíték arra vonatkozik, hogy a bűncselekményt más követte el, akkor igenis felelni fog, mégpedig hamis vád miatt.

Mi van akkor, ha a terhelt hozzátartozója hazudik, vagy esetleg bújtatja a terheltet?

Bűnpártolást követünk el akkor, ha segítséget nyújtunk egy elkövetőnek a menekülésben, bujkálásban, elrejtjük a bizonyítékokat, egyéb módon meghiúsítani törekszünk a nyomozást, vagy a megszerzett pénzt megőrizzük (egyéb előnyt biztosítani akarunk). Csakhogy, nem büntethető bűnpártolásért, aki a hozzátartozójának segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön. (Ez alól kivétel a hivatalos személy, aki hivatalos eljárása alatt még ezt sem teheti meg hozzátartozója érdekében). Arra figyelni kell, hogy a bűnpártolás többi elkövetési magatartását a törvény nem hagyja büntetlenül akkor sem, ha hozzátartozónk érdekében cselekszünk. Tehát, ha valaki meg akarja hiúsítani a felderítést, vagy közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában (elássa a pénzt, eltünteti a bizonyítékokat) akkor bűnpártolásért felelősségre vonható, még ha az elkövető a hozzátartozója is. Csak a menekülésben való közreműködés esetén nem büntethető a hozzátartozó.

Tanúvallomást megtagadhatja az elkövető hozzátartozója, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem köteles vallomást tenni. De ha úgy dönt, hogy vallomást tesz, akkor viszont köteles igazat mondani, nem hazudhat, és persze nem vádolhat mást hamisan. Abban a konkrét kérdésben, amellyel hozzátartozóját (vagy önmagát) bűncselekmény elkövetésével vádolná, megtagadhatja a válaszadást akkor is, ha egyébként úgy döntött, hogy vallomást tesz. Megtagadhatja a választ, tehát nem állíthat valótlanságot.

Kívánom a kedves olvasónak, hogy a fenti élethelyzetekkel csak érdekes krimikben, dokumentumfilmekben, és remekebbnél remekebb jogi szakcikkekben találkozzon.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Schiffer Zsolt
  • Kategóriák: Biztonság, Egyéb
  • Címkék: : terhelt, bűnpártolás, gyanúsított, hamis tanúzás, hamis vád, letartóztatás, nyomozás, őrizet, őrizetbe vétel, tanú, vádlott, vallomás
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2021. október 26. ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Felvételi - erre (is) figyelj, ha nyolcadikos gyereked van!
Következő bejegyzés Lopás a munkahelyen. Mit tehet a munkáltató?

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Egy férfi vidáman vezet egy kabrió autót.

Esettanulmányok

Ügyfelünk nagyértékű, egy éves sportkocsit vásárolt egy márkakereskedésben.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép