A napnál is világosabbnak tűnik, hogy ha a feladott küldeményem megrongálódik, vagy megsemmisül, akkor a szállító viseli a felelősséget. Ugye? Nos sajnos nem mindig, és az sem mindegy, hogy a szomszéd fuvarost kértem meg egy szállításra, vagy postán adtam fel a küldeményt. Ugyanis, egyik esteben a Ptk. másik esetben pedig egy speciális törvény, az ún. Postatörvény rendelkezései lesznek irányadóak. Márpedig ebben a törvényben rövid, jogvesztő határidőkkel, speciális szabályokkal, kimentési okok tömkelegével és korlátozott kártérítési lehetőségekkel találjuk szembe magunkat.

„Autózgatunk, autózgatunk? Jogsi meg sehol?” Na ez az a mondat, amit januártól nem halhatunk a rendőrtől – és ha a rendőr betartotta az igazoltatás szabályait, akkor eddig sem hallhattuk volna.

Védelmek, többletjogok, mentességek. Gyakorlatilag ezekkel lehetne összefoglalni a munkajogban azokat az elemeket, amelyek a szüléshez, a nők várandósságához, és a gyermek megszületése utáni időszakhoz kapcsolódnak. A szülési szabadság egyrészről egy extra szabadságot biztosít az anyának, másrészről különböző védelmeket (pl. felmondási védelem) iktat be. De mielőtt összekevernénk a szülési szabadságot a kismama várandóssága alatti táppénzzel, vagy a három éves fizetés nélküli szabadsággal, a CSED-et a GYED-el, gyorsan tegyünk rendet ezekben a kérdésekben.

Korbácsolás, kukoricára térdepeltetés, kerékbe törés, vagy egyszerű gályarabság? Életünk során számos különböző büntetési nemről hallottunk már, különösen iskolai tanulmányaink alatt. Az ókortól egészen a legújabb korig számos különleges, borzalmas vagy éppen furcsa büntetést alkalmaztak különböző kultúrák. Mind tudjuk, hogy a tolvajoknak levágták a kezét, vagy a hamis tanúnak kivágták a nyelvét, de érdekesség, hogy Hamurappi korában például halálra itatták a hamis sör készítőjét. A történelem során találkozhatunk a tűz, a víz, a kötél vagy a penge általi büntetések megjelenésével, szinte minden formában.

Biztos mindenkinek van olyan legjobb barátja, akit, ha az éjszaka közepén felhív, hogy baj van, csak annyit kérdez: „Piát vigyek, vagy ásót?” De valójában mi történne akkor, ha segítenénk egy barátunknak elrejteni egy holttestet? És mi van akkor, ha csak elbújtatjuk az üldözők elől? Miben más az, ha a közeli hozzátartozónkat menekítjük a hatóságok üldözésekor? Nos a fenti esetek a bűnpártolás törvényi tényállását valósítják meg. Vigyázzunk, ez a bűnpártolás egy önálló bűncselekmény, és nem keverendő össze azzal, ha társtettesként részt is veszünk egy bűncselekményben, vagy akár bűnsegédként működünk közre.

Mielőtt elutazunk valahová, nem sokszor van alkalmunk személyesen lecsekkolni a helyet (különösen, ha jó messze van). Ezért gyakran meglepetés érhet minket, amikor a képek alapján csodásnak tűnő álom hotel, egy rémálommá válik.

Sokan ismerik azt a szót, hogy az adósok (kötelezettek) felelőssége a követelés teljesítéséért egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy a jogosult bármikor, bármely kötelezettől a teljes követelés kifizetését kérheti. Ugyanakkor van egy pont, ahol a kötelezettek egyetemlegessége véget ér, és ez a pont pedig a végrehajtási eljárás költségeinél található. Vigyázat, nem a végrehajtási eljárásban érvényesítendő követelésre, hanem csak az eljárás költségeire igaz a fenti állítás.

Akárcsak a polgári jogban, a büntetőjogban és a szabálysértéseknél is létezik az elévülés fogalma. Nem egyszer olvasni olyat, hogy valaki megvárja amíg egy államban elévülnek az általa elkövetett bűntettek, és visszatér. Filmekben is látunk olyan eseteket, mikor a városba visszatér a nagy maffiavezér, mert elévültek a bűnei. Azért ilyenkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy vannak el nem évülő bűncselekmények. Szóval olyan, hogy valaki brutális gyilkosságokkal való megvádolása után idővel biztonságosan hazatérhet, csak a filmekben van. Reméljük…

Az egyesület fogalmával szinte mindenki találkozott már, ha más nem akkor sportolás közben. Különböző egyesületek tevékenykednek a sport, a kultúra, az oktatás, az állatvédelem és az élet minden területén. Sokan összetévesztik, vagy egy kalap alá veszik az egyesületet a civil szervezetekkel, alapítványokkal, közhasznú társaságokkal. Tiszta vizet önthetünk a pohárba, ha megnézzük mi is pontosan az egyesület, és mi nem az. És mi a csuda az az „egyesülés”?

Amikor az ember új ingatlant vásárol, lehetnek olyan félelmei, hogy az ingatlannak valamilyen rejtett hibája lesz, vagy esetleg nem fogja tudni fizetni a törlesztőrészleteket. Tarthat attól is, hogy hangosak a szomszédok, hullát talál a kertben, a padláson és/vagy a pincében. Ugyanakkor ezen félelmei nem biztos, hogy bekövetkeznek. Lehet, hogy a legjobb fej szomszéd mellé költözünk, a házunk remek állapotban van, a banki hitel belefér a keretbe, és az előző tulaj sem volt sorozatgyilkos.