Elképesztően sok tévhit kering az engedményezésről, mivel sokan csak akkor találkoznak ezzel a jogintézménnyel, ha tartozásuk van, és azt behajtani igyekvő követeléskezelővel sodorja őket össze az élet. Jelen cikkünkben ismertetjük az engedményezés fő jellemzőit (jogi, dogmatikai szempontból), míg egy következő részben végig vesszük az engedményezés kapcsán elterjedt tévhiteket.
Szerző: dr. Schiffer Zsolt
Sokak számára ismerős gyakorlat volt, hogy az ingatlanközvetítő kizárólagos megbízása esetén akkor is fizetni kellett, ha az ingatlanosnak végül semmi köze nem volt az adásvételhez. Ez ma már a Kúria által kimondottan vizsgált, tisztességtelen szerződési feltételnek számít, de nézzük meg pontosan miről is van szó.
A végrehajtási eljárás annak az eszköze, hogy a bíróságok (és a jogviták eldöntésére jogosult más szervek) határozataiban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk. Sajnos kellemetlenebb esetben arra is szolgálhat, hogy ezeknek velünk szemben érvényt szerezzenek. Ez az eljárás egy rendkívül hatékony eszköze a követelés érvényesítésének.
A kellékszavatosság kapcsán ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal szoktunk találkozni: „De hát azt mondták erre van jótállás, három évig, mert egy évet ad a gyártó meg kettőt a törvény, de lehet, hogy csak fő alkatrészekre? Na meg mellé még szavatosságot vállalt az eladó, de most nem akar garanciába javítani, viszont fél évig bármit ki kell cserélnie, vagy egy évig, vagy még tovább. Nem?” Nem…
A fenti mondat alapvetően összekeveri a jótállást, és a kellékszavatosságot, a határidőket, a hibás teljesítési vélelmet. Bontsuk ki ezeket szépen.
A jogi egyetem kapcsán rengeteg tévhit és féligazság kering, ezért jelen cikkemmel szeretném eloszlatni ezeket. Ha annyi ezresem lenne, ahányszor első éves koromban azt hallottam „ha a római jogon túl vagy, akkor a neheze már megvan” vagy azt, hogy „csak bírjad fenékkel…” Sokszor hallom azt, hogy a jogi egyetemen csak magolnak, akinek van türelme ennyit biflázni, az el tudja végezni. Azt is gyakran hiszik, hogy perfekt vagyok latinból, és sokan azt gondolják, hogy amikor lediplomáztam, azonnal ügyvéddé avattak. Na nézzük meg ezeket kicsit részletesebben.
A földtörvény, vagyis kevésbé ismert nevén, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egy különleges törvény, és klasszikus polgári jogi szemmel nehéz megérteni a logikáját. A törvény ugyanis annak érdekében, hogy a mezőgazdasági földek elaprózódását, vagy túlzott koncentrációját, illetve akár azok „elkótyavetyélését” megakadályozza, polgári jogi szemmel nagyon furcsa rendelkezéseket tartalmaz. Korlátozza a földtulajdonosok rendelkezési és hasznosítási jogát is, vagyis korlátok közé szorítja, hogy mennyiért és főleg, hogy kinek adhatjuk haszonbérbe, vagy kinek adhatjuk el a földünket. Természetesen a jogalkotó a fenti célok elérése, és kiemelt érdekek védelme okán hozhat ilyen korlátozásokat, csak a Ptk-hoz szokott jogász szeme megakad az olyan korlátozásokon, mint pl. a helyi gazdabizottság jóváhagyásához kötött adásvétel.
A végrehajtási eljárás a leghatékonyabb (és legtöbbek által utált) eszköze annak, hogy egy jogerős határozatban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk – vagy kellemetlenebb esetben - velünk szemben azoknak érvényt szerezzenek. Mivel ez az eljárás meglehetősen kellemetlen az adósra nézve, nem árt tudni, hogy milyen eszközök állnak az adós rendelkezésére a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő által megvalósított jogsértések esetén.
A fizetési meghagyásos eljárás, egy úgynevezett nemperes (igen a jogászok szerint ez egy létező szó) eljárás, amely közjegyző előtt indul, és akár perré is alakulhat. Na de mi a ménkű az a „nemperes eljárás”? És egyáltalán miben különbözik a fizetési meghagyás, a fizetési felszólítástól?
A környezet és főként a természeti környezet védelme mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján egyre fontosabb, és hangsúlyosabb a gazdasági életben. Napjainkban a gazdasági szereplők – és a gazdasági működést szabályozó állami szervek – felismerték, hogy nem lehet a környezeti szempontok figyelembevétele nélkül, pusztán gazdasági szempontok alapján szabályozni a termelést.
Jelen sorok írója kellemes nosztalgiával gondol vissza az egyetemi évek alatt, a non-stop benzinkúton eltöltött éjszakai műszakokra. Minden olyan más, csendesebb, érdekesebb éjjel, és van valami kellemes megelégedés abban, amikor hajnalban a munkába tartó emberekre tekintünk azzal a tudattal, hogy hamarosan bebújhatunk az ágyba, és alhatunk. De számtalan orvosi vizsgálat kimutatta már, hogy a hosszútávú éjszakai, vagy váltott műszakos munkavégzés nagyon igénybe veszi a szervezetet és kedvezőtlen élettani hatásai vannak. Az éjszakai ébren töltött órák kedvezőtlen hatással lehetnek a vérnyomásra, a látásra, a nappali alvás minőségére, de ezekből kifolyólag még az emésztésre is. Ezek hosszú távon tartós megbetegedéseket idézhetnek elő (pl. magas vérnyomás, emésztési zavar, alvászavar) és az élettartamot is lerövidíthetik. Nem beszélve arról, hogy a közlekedési és a munkabalesetek bekövetkezésének esélyét is növeli a nem megfelelő minőségű pihenés.