Sajnálatos esemény minden család életében, ha valakit gondnokság alá kell helyezni, mert már nem képes ügyeinek vitelére. Előfordulhat, hogy a családtagok közt vita alakul ki abban, hogy ki legyen a cselekvőképességében korlátozott személy gondnoka. Felmerülhet a kérdés, hogy valamelyik rokon előnyt élvez-e a többiekkel szemben, vagy hogy az élettársnak van-e joga megindítani az eljárást. Gyakran előfordul, hogy a gondnokságra szoruló személy édes gyermekei, és új párja (új élettársa) között konfliktus alakul ki annak kapcsán, hogy ki lássa el a gondnokságot. Egyáltalán joga van egy élettársnak ilyen kérdésben bármit is kezdeményezni.

A nyár közeledtével sokan már tervezgetjük a nyaralásunkat. Sőt vannak, akik már tavasszal lefoglalják a repülőjegyeket a nyári utazásra. Ez nyilvánvalóan jutányos, de kockázatos is lehet, hiszen manapság (sajnos) ki tudja, hogy mikor szól közbe a világjárvány, vagy akár egy háború. De ha az ilyen extrém esetektől eltekintünk, és a leggondosabban vásárolunk, akkor is előfordulhat, hogy a járatot törlik, vagy esetleg jelentős késés miatt a reptéren ragadunk. Mi ilyenkor a teendő? Mikor kaphatunk kártérítést, és mikor térítik vissza a jegyünket? Mikor kapunk ételt és szállást?

Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor két szomszéd már nem is tudja min veszett össze évekkel ezelőtt, de a konfliktus akkor is örökké tart. Gyakran abból adódik, hogy egyikük valamikor valamilyen szomszédjogi kérdésben nem engedett a másiknak. Persze mindig a másik kezdte… És az a helyzet is ismerős, amikor az egyik szomszéd a másik telkén keresztül jár be a saját telkére? Na ez aztán a kimeríthetetlen konfliktusforrás! Micsoda őrült szabályozás ez? – gondolhatnánk elsőre. Miért van egyáltalán szolgalmi jog? Nos, ha mindenki kicsit odafigyelne a másik ember igényeire, jogaira, akkor nem kellene szabályozni, de így nagyon is érthető, hogy miért létezik szolgalmi jog.

Nyilván már Önnel is előfordult, hogy szeretett volna „lecsekkolni” egy céget, mielőtt szerződést kötött volna vele. Esetleg került már olyan helyzetbe, hogy internetes rendelésnél utána akart nézni annak, hogy az adott vállalkozás működik-e még? Vagy tartozik Önnek egy gazdasági társaság, de nem tudja beperelje-e? Lehet még vagyona a cégnek, vagy már rég behintették sóval az egészet? Nos kellemetlen helyzetek adódhatnak, ha mondjuk olyan céget perlünk be, amelyikkel szemben már a per megindításakor nyolc végrehajtási eljárás van folyamatban. Vagy már rég kényszertörlés alatt áll, de mi nem nézünk utána, és a végén a jogerős ítélettel kitörő örömmel, de pénz nélkül kullogunk haza.

Az elbirtoklással, kapcsolatos tévhitekkel korábbi cikkünkben foglalkozunk, tisztázva, hogy az elbirtoklás nem egy vadnyugati időket idéző dolog. Ugyanakkor komolyan is érdemes foglalkozni az elbirtoklással, mint tulajdonszerzési móddal. Ugyanis ez a tulajdonszerzésnek egy teljesen legális módja, amelyet a Polgári törvénykönyv is szabályoz. Az elbirtoklás a laikusok szemével is nagyon egyszerűen körülírható, de a gyakorlatban igencsak nehezen alkalmazható módja a tulajdonszerzésnek.

Az utóbbi évtizedben rengeteg valós, és nem valós hírt lehetett olvasni a devizahiteles perekről, azok kimeneteléről. Ugyanígy eltérő álláspontok, hírek és sajnos álhírek is terjedtek az árfolyamkockázat, mint jelenség kapcsán. Sok olyan álhírt lehetett olvasni, amely egycsapásra megoldást kínált mindenkinek a megélhetési problémájára, de az abban foglalt jogszabályok (vagy ítéletek) nem is léteztek, vagy szándékosan félreértelmezve tálalták azokat.

A végrehajtási eljárás a legvégső módja és eszköze annak, hogy a bíróságok (és a jogviták eldöntésére jogosult más szervek) határozataiban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk – vagy kellemetlenebb esetben - velünk szemben azoknak érvényt szerezzenek. Ez az eljárás egy rendkívül hatékony eszköze a követelés érvényesítésének.

Talán minden civilizált, modern ember rémálma, hogy a mindennapi, megszokott szolgáltatások közül valamelyik hirtelen leáll. Ezen a rémálmon belül is vannak fokozatok, és nem mindegy, hogy a képzeletbeli fontossági skála melyik végén helyezkedik el az adott szolgáltatás. Ha nincs áram, vagy víz, az biztosan mindenkit megviselne, még a legzöldebb, önfenntartó otthoni gazdaságot üzemeltető olvasó is észrevenné. Talán a skála másik végén áll, ha bezár a kedvenc gyorséttermünk, vagy 20 percig nem elérhető egy közösségi oldal. Azt hiszem inkább az elsőhöz, tehát a nagyon húsbavágó, fontos és ijesztő problémákhoz áll közelebb az, ha „becsődöl” a bank, ahol a pénzünket tartjuk.

Mint azt a legtöbben tudják, az országos tisztifőorvos 2021. november 1. napjától látogatási tilalmat rendelt el Magyarország valamennyi fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményében. (Tehát nem csak a COVID osztályokon). Erre természetesen a betegek védelme és a járvány megfékezése érdekében volt szükség. Teljesen egyértelmű, hogy a betegeket látogató hozzátartozók, barátok akkor is nagy eséllyel terjeszthetik a vírust, ha nem COVID osztályon jártak, és ha rajtuk még semmilyen tünet nem mutatkozik.

A Kormány 2021. végén rendeletet fogadott el a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól. Ebben pedig szabályozzák az önkormányzatok kötelezettségét, a kóbor állatok befogadása kapcsán. Üdvözlendő változás következett be egyébként az állatkínzás büntetésére vonatkozóan is.