Tűzmegelőzési feladatok a munkahelyeken

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény számos kötelezettséget ír elő a gazdálkodó szervezetek számára.

Eszerint – általános kötelezettségként – minden gazdálkodó szervezetnek gondoskodnia kell a tűzvédelmi követelmények megtartásáról, és a legjellemzőbb veszélyhelyzetek megelőzéséről, elhárításáról. A szervezetek kötelezettségei a következők szerint bonthatók fel:
– a gazdálkodó szervezetek ezen tevékenységük során úgy kell, hogy működjenek, hogy a létrehozott termékeik, szolgáltatásaik tűzvédelmi szempontból veszélytelenek legyenek;
– biztonságos környezetet kell kialakítaniuk a munkavállalóik számára;
– gondoskodniuk kell a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről;
– gondoskodniuk kell a tűz észleléséhez és eloltásához szükséges feltételekről;
– tűz- és robbanásveszély nélkül kell tevékenykedniük.

Az egyes létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni a következők szerint:
– A jelzés: "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes"
– B jelzés: "Tűz- és robbanásveszélyes"
– C jelzés: "Tűzveszélyes"
– D jelzés: "Mérsékelten tűzveszélyes"
– E jelzés: "Nem tűzveszélyes".

A helyiségek bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.

Az egyes munkahelyeken, ahol ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötven személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, melynek meg kell felelnie az Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak (9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet).

A tűzvédelmi szabályzatból ismerhetők meg a tűzvédelemért felelős vezetők és a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek tennivalói, kötelezettségei. A tűzvédelmi szabályzatban kell megtenni a tűzveszélyességi osztályba sorolást, és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, valamint a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. A munkáltató itt szabályozza továbbá a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, valamint a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos teendőket.

Ez a kötelezettség különösen terheli a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeket. A munkavállalóknak egyébként is joga van a tűzvédelemhez, azaz tájékoztatni kell őket a rájuk vonatkozó szabályokról, és követelhetik a szabályok betartatását is.

A tűz- és robbanásveszélyes és a tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményekben tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni a tűzvédelem érdekében.

Az A, B és C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben tűzriadó tervet kell készíteni, melyben a tűz esetén követendő magatartást kell részletezni (pl. meg kell határozni a tűzjelzés módját, a munkavállalók tennivalóit stb.).

A tűzvédelmi törvényben komoly előírások találhatók a folyamatos tűzvédelmi oktatásról is. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A tűzvédelmi oktatás lehet előzetes oktatás, rendkívüli oktatás és idegen dolgozó oktatása. Az előzetes oktatás során a munkafolyamatokhoz kapcsolódó tűzvédelmi előírásokkal és kötelezettségekkel kell megismertetni a munkavállalókat, míg a rendkívüli oktatás a szokásos munkafeladatok megváltozása esetén tartandó.

A törvény ezen előírása annyira szigorú, hogy a munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

A tűzvédelmi előírások be nem tartása esetén helyszíni bírsággal sújtható a gazdálkodó szervezetnél felelős személy, akivel szemben szabálysértési eljárás is indítható. A gazdálkodó szervezettel szemben tűzvédelmi bírságot lehet kiszabni.