Eddigi élete során ugyanis Ügyfelünk gépjárművezetőként dolgozott. Táppénzes állományának megszűnése után Ügyfelünk munkáltatója beutalta őt orvosi alkalmassági vizsgálatra. Ott megállapításra került, hogy munkakörében Ügyfelünk a továbbiakban nem alkalmazható. Ekkor a munkáltató javaslatot tett Ügyfelünk munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Ügyfelünk ekkor már öt éve dolgozott munkáltatójánál. Ez azt jelenti, hogy ha munkaviszonya felmondással szűnt volna meg, akkor felmondási ideje 45 nap lett volna. Ráadásul számára két havi távolléti díjának megfelelő végkielégítés is járt volna. A munkáltató által szerkesztett közös megegyezésről szóló megállapodás azonban csak egy havi távolléti díjnak megfelelő juttatást tartalmazott. Ügyfelünk képviseletében felvettük a kapcsolatot a munkáltatóval. Egyeztetésünk eredményeként Ügyfelünk munkaviszonyát végül a felek közös megegyezéssel úgy szüntették meg, hogy Ügyfelünk megkapta az őt felmondás esetén megillető végkielégítés és felmondási időre járó munkabér összegét is.