Általános, egyenlő, közvetlen és titkos

Azt mindenki tudja, hogy Magyarországon az országgyűlési képviselőket általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választjuk. A nagykorú magyar állampolgárok mindegyike leadhatja a voksát (kivéve az, akit ezen tevékenységétől jogerősen eltiltottak) az általa szimpatikusnak vélt személyekre Minden állampolgár szavazata egyenlően egyet ér. A közvetlenség úgy jön létre a választások során, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak és nem ékelődnek közbe más személyek vagy szervek, mint például az USA-ban az elektorok.

A szavazás titkossága az inkább lehetőség, mely alapján lehetővé kell tenni, hogy az arra igényt tartók szavazófülkékben adhassák le a szavazatukat, teljes magányban, azonban bárki dönthet úgy, hogy élőben közvetíti az „x” behúzását.

Választási rendszer

Magyarországon vegyes rendszer működik, mely a többségi és az arányos rendszer kombinációja. Ez a rendszer teszi lehetővé azt, hogy az egyes választókerületek képviselőire közvetlenül lehessen szavazni, de a megmaradt szavazatok se vesszenek el és listákra is szavazhatnak a választók .

Az országgyűlési képviselők száma 199, közülük 106 képviselőt egyéni választókerületben, míg 93-at országos listáról választanak.

A magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavaznak az egyéni választókerületi jelöltre és pártlistára, a nemzetiségi névjegyzékben szereplők az egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők pedig csak pártlistára.

A szavazókörök úgy kerülnek beosztásra, hogy egyre legalább 600, legfeljebb 1200 választó essen. A választás napját a köztársasági elnök tűzi ki, a választást megelőző legalább 70, legfeljebb 90 nappal.

Választások – Ajánlás egyéniben

Ahhoz, hogy valakinek a feje óriásplakátokon díszelegjen, az kell, hogy legalább 500 egyéni választókerületi névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlja. Egy választó több ajánlást is adhat, de személyenként csak egyet. Tehát Kukutyin Zoltán képviselőjelöltnek is adhatunk egy ajánlást és Mukutyin József képviselőnek is adhatunk egy ajánlást, de fejenként csakis egyet. Az ajánlásért előnyt adni vagy ígérni nem lehet.

Ezek azok a szép fehér sátrak és kis műanyag standok, ahol február során alá lehetett írni a városok különböző pontjain.

Ajánlást pár hely kivételével bárhol lehet egyébként gyűjteni, a kivételek közé tartozik a munkahely, tömegközlekedési eszköz, önkormányzati szervek hivatali helysége, egészségügyi szolgáltató vagy a köznevelési intézmény. Szép is lenne, ha a Napsugár Óvoda Mazsola csoportjának fogadóóráján házalnának a képviselők.

Országos lista állítása

Ahhoz, hogy valaki pártlistával felkerülhessen a szavazólapra, legalább 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt lehet, mint a megszerezhető mandátumok száma.  Nemzetiségi listához legalább a nemzetiségi választópolgárok 1%-nak ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges.

Kampány

A kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás végéig tart. A jelölő szervezet a jelöltállítással arányosan részesül a központi költségvetésből, melyet a kampányra költhet. A költségvetési támogatás összegét az Országgyűlés állapítja meg. Ezen a támogatáson felül a jelölő szervezetek maximum 1.000.000 Ft-ot fordíthatnak jelöltenként kampányra.

Választások – Szavazás és eredmény

A szavazás reggel 6-tól este 19 óráig tartanak, mely végén a szavazatszámláló személyek eszméletlen gyorsasággal összesítik a beérkezett szavazatokat.

A szavazáson nincsen sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát ha csak százan mennek el szavazni, akkor is lesz valami.

Az egyéni választókerületi jelölteknél rendkívül egyszerű a helyzet, az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, átveszi a trófeát és este már a parlamentben aludhat. A nehezebb rész a listáknál kezdődik. Egyrészt van egy bekerülési küszöb, mely egyéni lista esetén 5%. Meg kell szerezni tehát a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott szavazatok 5%-át, valamint minél több párt fog össze, annál több százalékot kell megszerezni, de legfeljebb 15%-ot.

Nem elég, hogy a szavazatszámlálóknak összesíteniük kell az összes pártlistára leadott szavazatot, de összesíteniük kell a töredékszavazatokat is. Mert ha adott választókerületben Kukutyin Zoltán 120 szavazattal megnyeri a választást, míg Mukutyin Józsefnek csak 100 szavazat jutott, akkor nem szabad hagyni, hogy Mukutyin Józsefre szavazók szavazatai kárba vesszenek, hozzácsapják hát a listájához. Ha Mukutyin úr azonban függetlenként indult, tehát nincs mögötte listát állító párt, akkor sajnos a szavazatok elvesznek. Ezen kívüli a Kukutyin Zoltánra leadott szavazatokból 19 is hozzácsapódik a Kukutyin urat indító párt listájához, mivel azok a szavazatok már nem kellettek a győzelemhez, hiszen már 101 szavazattal is győzött volna.

Talán ez a legigazságosabb választási rendszer, de azért jegyezzük meg, hogy ha nekem Kukutyin úr személye nagyon szimpatikus, de mögötte lévő párté nem, akkor lehet, hogy pont az én töredékszavazatom fogják a győzelemre vezeti a Kukutyin úr mögött álló unszimpatikus pártot. Mindegy, járulékos veszteség.

A szavazatszámlálók tehát összesítik az összes listás szavazást és a töredékszavazatokat is hozzáadják, így megkapjuk, hogy az egyes pártlisták hány szavazatot kaptak összesen. Ezt követően pedig a maradék 93 listás helyet, a kapott szavazatok arányában osztják el.

Majd mindenkivel kezet fognak, koccintanak pezsgővel és 4 évre ismét elmegyünk pihenni.