Cserebere, fogadom II.

A gépjárművek hitelpiacát érintő szigorú jogszabályi változások hatására drasztikusan csökkent az autóeladások száma. Egyre nehezebben lehet hitelhez jutni, és sokan képtelenek a felvett, deviza alapú hitelt törleszteni.

Mindezek hatására az autót vásárlók és a hitelt törlesztők egyre inkább keresik a kiskapukat, hogy megoldást találjanak a felmerült problémákra. Áprilisi számunkban, cikkünk első részében bemutattuk, hogy milyen veszélyeket rejt a szívességből megkötött fi nanszírozási szerződés, most pedig a törlesztés során felmerülő problémákra térünk ki.

Igen kockázatos döntés a hitellel terhelt jármű továbbadása olyan személynek, aki magára vállalja a fennálló hitel (kölcsön, lízingdíjak) törlesztését. A továbbadásra kreált szerződések változatos elnevezésűek lehetnek: adásvételi, üzembentartói, tartozásátvállalási szerződés. A közös bennük az, hogy a menet közben törlesztésre képtelenné vált adós fennálló tartozása átvállalása fejében birtokba adja a járművet. Ezzel a szerződéssel több probléma is adódik.

Jogilag az eredeti adós a felelős

A különféle finanszírozási szerződések az esetek többségében elidegenítési és terhelési tilalmat kötnek ki a járműre, amely kiterjed a harmadik személy részére, üzemeltetésre történő átadásra is. Az átadásról kötött szerződés ezért eleve érvénytelennek minősülhet. Másrészt a törlesztőrészletek befizetéséért jogilag továbbra is az eredeti adós felel közvetlenül a bank felé, függetlenül attól, hogy harmadik személy vállalta helyette a teljesítést. Harmadrészt semmilyen szerződés nem nyújt garanciát az átadónak arra, hogy az átvevő meg is akarja vagy meg is tudja tartani vállalását. A finanszírozási szerződés megszűnésével, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatbázisába (BAR listára) történő bekerüléssel és a kárkockázattal továbbra is az eredeti adósnak kell számolnia. Ez a konstrukció veszélyeket hordoz a reménybeli vevőkre is, ha hosszabb ideig fizetik a törlesztőrészleteket, de valamilyen oknál fogva nem tudnak tulajdonjogot szerezni (pl. ellopják az autót, vagy a hitel visszafizetése után a tulajdonos nem adja át a törzskönyvet stb.).

Gondoltunk az üzemben tartási költségekre?

A fentiekben még nem is szóltunk a jármű üzemben tartásához kapcsolódó olyan költségekről, mint a kötelező biztosítás, casco fizetése, gépjárműadó, rendszeres szervizelés és meghibásodások javíttatása. Ezekről a kérdésekről gyakran megfeledkeznek a felek, és ha nem rendezik a kérdést, mindezekről természetesen az üzembentartónak kell gondoskodnia. Forduljunk ügyvédhez, közjegyzőhöz! Az ilyen típusú szerződések – bár csábító és könnyű megoldásként kínálják magukat – rendkívül kockázatosak. Ha mégsincs más kiút, és ezek mellett döntenek, aláírás előtt forduljanak ügyvédhez, és szükség esetén közjegyzőhöz annak érdekében, hogy ha gond adódna, kézzel fogható fedezet és megfelelő szerződéses konstrukció álljon partnerünk adott szava mögött. Érdemes felidézni gyerekkorunk bölcs mondókáját:

"Cserebere fogadom,
Többé vissza nem adom!
Hogyha visszakéred,
Száz forintot kérek!"