Ismét változott az objektív felelősség szabályozása

A rendőr előtt áll a sofőr és az ujját az orrához érinti.

A közigazgatási eljárásban alkalmazott objektív felelősség, más néven a "zéró tolerancia" szabályozása annak 2008-as bevezetése óta számos alkalommal módosult. 

Hol a jogalkotó finomított a szabályokon, hol az alkotmánybíróság állította pellengére a bevezetett új, szigorú rendszert. Az objektív felelősség végül alkotmányosan is létjogosultságot nyert, de a rendőrség eljárása távolról sem felelt meg a közigazgatási alapelveknek. Egy újabb módosítás most ismét a területre irányította a figyelmet.A közigazgatási hatáskör eleinte láthatóan nagyon idegennek tűnt a rendőrség számára, az első időszakban hozott határozatok gyakran sem formailag, sem tartalmilag nem feleltek meg a törvényi követelményeknek. A leggyakoribb problémát az jelentette, hogy az autósok a bírságról szóló határozatot csak jelentős késedelemmel kapták meg, az elkövetést követően akár nyolc-tíz hónap elteltével, holott erre 60 napon belül sort kellett volna keríteni. A visszás gyakorlat azért alakulhatott ki, mert a jogalkotó elfelejtett vagy nem is szándékozott időbeli korlátokat szabni a rendőrség eljárásának. A közelmúltig sajnos minden további nélkül megtehette az illetékességgel rendelkező rendőrkapitányság, hogy figyelmen kívül hagyta a számára előírt ügyintézési határidőt, mivel ennek nem volt szankciója. Számos kereset árasztotta el a bíróságokat rámutatva arra az egyenlőtlenségre, mely szerint az állampolgárnak igen szigorú szankcióval kell szembesülnie még egy csekély súlyú jogsértés esetén is, a bírságoló hatóság azonban fittyet hányhat a törvényi előírásokra eljárása során.A helyzet annyira elfajult, hogy megértek a feltételek az újabb jogszabályi változtatásra. Ezúttal, eddig egyedülálló módon az autósok javára módosították a vonatkozó kormányrendeletet. 2010. április 01-től él az a szabály, hogy ha az elkövetéstől számított 60 napon belül nem kézbesíti a rendőrség a bírságról szóló határozatot, akkor a jogsértés gyakorlatilag elévül, közigazgatási úton többé nem szankcionálható (figyelem, a szabálysértési elévülés ideje továbbra is hat hónap!). A jogszabály módosítás bevezette a jogvesztő eljárási határidőt, megszüntetve a korábbi jogbizonytalanságot. Érdemes tudni, hogy akinek olyan folyamatban lévő ügye van, ahol még nem született meg a másodfokú, jogerős határozat, és az elsőfokú határozat kézbesítése és a jogsértés között több, mint hatvan nap telt el, az jó eséllyel hivatkozhat a fent említett jogszabályváltozásra. Az ugyanis a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható. A félreértések elkerülése érdekében meg kell jegyezni, hogy a bírósági szakba jutott ügyekre ez a szabály sajnos nem érvényes. A postai úton küldött határozat az átvétellel kézbesül. Más esetekben a törvény a következőképpen rendelkezik:

  • ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni;
  • ha pedig az irat a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A hatóságnak ezentúl tehát nagyon korán ki kell küldenie a határozatot, mert ha kétszer kell kézbesíteni, az jelentős időveszteség, és a jogvesztő határidő miatt behajthatatlanná válhat a bírság. Egy apró lépéssel közelebb került a zéró tolerancia az európai normákhoz, kérdés persze, hogy a rendőrség hivatalból megszünteti-e azokat az eljárásokat, amelyekben a jogsértés a jogszabályváltozás folytán elévültnek tekintendő. Az újabb változás sok autósnak jelenthet segítséget a már megindított eljárásokban.