Virtuális véleményszabadság

Belátható, hogy a jóhírnév sérelme például egy vállalkozás esetében komoly érdeksérelmet okozhat, hiszen a fogyasztók sokkal többször és lényegesen hangzatosabban számolnak be negatív tapasztalataikról, mint pozitív élményeikről. Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogyan határolhatók el a jogsértések a jogszerű véleményektől, és milyen eszközökkel léphetünk fel az előbbiek ellen.

„Részemről nagy csalódás volt”

Egy kozmetikai kezeléseket nyújtó vállalkozás találkozott ezzel a hozzászólással egy bejegyzése alatt. Természetesen a komment alá sok kérdés érkezett a hozzászóló tapasztalatait illetően, aki legtöbbször az alábbi jellegű válaszokat adta:

  • „Nekem sokat nem használt ez a módszer.”
  • „Ehhez a csekély eredményhez képest nagyon drága.”

Ezek a kijelentések – bár kétségtelenül nem tüntetik fel jó színben a vállalkozást és annak szolgáltatását – nem ütköznek jogszabályba, mert személyes véleményt fogalmaznak meg, mely kifejezésmódjában nem indokolatlanul durva. Nem mondható el ez a következő esetünkről.

„XY egy senkiházi, örülj, ha nem végzed örökké megnyomorítva… tudnék mesélni…”

Egy aggódó beteg a közösségi média egyik csoportjában érdeklődött egy konkrét, név szerint megjelölt orvosról, aki magánpraxisban és állami egészségügyben egyaránt dolgozott. A beteg nála szeretett volna sort keríteni egy sebészeti műtétre, melytől nagyon félt, ezért a lehető legtöbb véleményt szerette volna megismerni. Az egyik hozzászóló az orvos nevének feltüntetésével a fenti hozzászólást írta, hozzátéve: „Ha rajta múlik, nem is élem túl az egészet, két gyereket hagytam volna árván… mindezt azért, mert nagyjából annyira szakszerű, mint egy hentes, egyébként úgy is nyúl a beteghez… ilyen ocsmány dög miért választja ezt a hivatást? Ami velem történt, nem egyszerű figyelmetlenség volt, hanem egyértelműen szándékos károkozás!!!”

A kérdéses bejegyzés megvalósíthatja a jó hírnév sérelmét polgári jogi értelemben. Ugyanis a kijelentés jellege mellett a megfogalmazás is meglehetősen durva. A becsületsértés büntetőjogi értelemben is megállhatja a helyét, hiszen az érintett személy munkájával kapcsolatos. Ráadásul több mint hatszáz csoporttag látta a bejegyzést és olvashatta a hozzászólásokat.

Mit lehet tenni?

Egy cégnek leginkább jó hírneve lehet, mintsem becsülete, ez utóbbi a természetes személyek (emberek) sajátja. A fentiekhez hasonló esetekben a vállalkozások esetében jellemzőbb és gyakran fontosabb is a polgári jog szankcióinak alkalmazása. E keretek között ugyanis nem csak kártérítés és sérelemdíj érvényesíthető, de kérhető, hogy az elkövető adjon elégtételt megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett, továbbá az is, hogy a jogsértéstől tiltsák el. Ha nyilvános, mindenki számára hozzáférhető felületen jelennek meg a sértő tartalmak, érdemes minél hamarabb kérni a csoport adminisztrátoránál a bejegyzés tiltását, törlését (a legtöbb csoport elveivel már ellentétes a bántó, durva véleménynyilvánítás).

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 29 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!