Virtuális véleményszabadság 2. – Bejegyzéseink és hozzászólásaink jogi vonatkozásai

A közösségi média térhódítása meglehetősen tág teret biztosít a véleménynyilvánításnak, s mint oly sok mindennek, ennek is megvannak a maga árnyoldalai. A köznapi szóhasználatban gyakran keverednek az ezzel kapcsolatos tényállások, jogintézmények megnevezései, amik nem csekély zavart eredményeznek. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy milyen jogágak foglalkoznak a véleményszabadsággal és annak határaival, és miben különböznek a vonatkozó szabályok.

Alapvető jog

Véleményünk szabad kifejezése meglehetősen széleskörű védelemben részesül. Ugyanakkor nem jelent korlátlan jogosultságot – az alkotmányjog igen részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Viszont a vélemény- és szólásszabadság határaival kapcsolatban mind a polgári jog, mind a büntető jog lefektetett bizonyos szabályokat, melyek a mindennapi életben felmerülő viták során nagyobb valószínűséggel kerülhetnek alkalmazásra.

A polgári jog előírásai

Hatályos polgári törvénykönyvünk több személyiségi jogot nevesít, melyek ugyancsak mind alapvető jogokból eredeztethetők. A személyiségi jogok körében találjuk például a becsület- és jóhírnév védelméhez való jogosultságot, mely végső soron az emberi méltóságból vezethető le. Más személy társadalmi megítélést hátrányos befolyásolására alkalmas, indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás a becsület sérelmét jelenti. Míg a más személyre vonatkozó, sértő és valótlan tény állítása vagy valós tény hamis színben való feltüntetése a jóhírnévhez való jogot sérti. A polgári jog mindkét esetet szankcionálja, és lehetővé teszi kártérítési- és sérelemdíj követelés érvényesítését is.

A büntetőjog rendelkezései

A becsületsértés büntetőjogi tényállása némileg különbözik a polgári jogban említettektől. A becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek ugyanis vagy a sértett személy munkakörével, közmegbízatásával kell összefüggésben állnia, vagy nagy nyilvánosság előtt szükséges elhangzania. Rágalmazásról akkor beszélünk, ha valaki más személyre vonatkozóan a becsület csorbítására vonatkozó tényt állít vagy híresztel – a polgári joggal ellentétben itt nem elvárás, hogy a tény valótlan legyen vagy hamis színben tüntessék fel azt.

Bonyolult rendszer

Első látásra bizonyára nehéznek tűnhet eligazodni ennyi jogterület szabályai között, melyek ráadásul első látásra csekély eltérést mutatnak. Néhány támpont azonban mindig van. Fontos, hogy a büntetőjog a jogrendszer „végső zárköve”, tehát leginkább akkor kerül sor szabályainak az alkalmazására, ha más jogág nem kínál megoldást a probléma orvoslására. Szintén lényeges, hogy amennyiben büntetőbíróság megállapítja, hogy megvalósult valamilyen bűncselekmény, polgári bíróság nem írhatja felül a döntést, ahhoz kötve van. A büntetőjogi tényállások esetén helye van a valóság bizonyításának, s amennyiben a becsület csorbítására alkalmas tény igaznak bizonyul, az elkövető nem büntethető miatta.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 21 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!