Alapvető jog
Véleményünk szabad kifejezése meglehetősen széleskörű védelemben részesül. Ugyanakkor nem jelent korlátlan jogosultságot – az alkotmányjog igen részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Viszont a vélemény- és szólásszabadság határaival kapcsolatban mind a polgári jog, mind a büntető jog lefektetett bizonyos szabályokat, melyek a mindennapi életben felmerülő viták során nagyobb valószínűséggel kerülhetnek alkalmazásra.
A polgári jog előírásai
Hatályos polgári törvénykönyvünk több személyiségi jogot nevesít, melyek ugyancsak mind alapvető jogokból eredeztethetők. A személyiségi jogok körében találjuk például a becsület- és jóhírnév védelméhez való jogosultságot, mely végső soron az emberi méltóságból vezethető le. Más személy társadalmi megítélést hátrányos befolyásolására alkalmas, indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás a becsület sérelmét jelenti. Míg a más személyre vonatkozó, sértő és valótlan tény állítása vagy valós tény hamis színben való feltüntetése a jóhírnévhez való jogot sérti. A polgári jog mindkét esetet szankcionálja, és lehetővé teszi kártérítési- és sérelemdíj követelés érvényesítését is.
A büntetőjog rendelkezései
A becsületsértés büntetőjogi tényállása némileg különbözik a polgári jogban említettektől. A becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek ugyanis vagy a sértett személy munkakörével, közmegbízatásával kell összefüggésben állnia, vagy nagy nyilvánosság előtt szükséges elhangzania. Rágalmazásról akkor beszélünk, ha valaki más személyre vonatkozóan a becsület csorbítására vonatkozó tényt állít vagy híresztel – a polgári joggal ellentétben itt nem elvárás, hogy a tény valótlan legyen vagy hamis színben tüntessék fel azt.
Bonyolult rendszer
Első látásra bizonyára nehéznek tűnhet eligazodni ennyi jogterület szabályai között, melyek ráadásul első látásra csekély eltérést mutatnak. Néhány támpont azonban mindig van. Fontos, hogy a büntetőjog a jogrendszer „végső zárköve”, tehát leginkább akkor kerül sor szabályainak az alkalmazására, ha más jogág nem kínál megoldást a probléma orvoslására. Szintén lényeges, hogy amennyiben büntetőbíróság megállapítja, hogy megvalósult valamilyen bűncselekmény, polgári bíróság nem írhatja felül a döntést, ahhoz kötve van. A büntetőjogi tényállások esetén helye van a valóság bizonyításának, s amennyiben a becsület csorbítására alkalmas tény igaznak bizonyul, az elkövető nem büntethető miatta.