A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétrészes cikksorozatunkban ezen két bűncselekményi kategóriát vesszük górcső alá.
Szerző: dr. Bálint Boglárka
A támogatott döntéshozatali eljárás még napjainkban sem nem túl elterjedt, mondhatjuk, hogy kevésbé ismert jogintézmény. Az eljárás célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége még nem olyan mértékben csökkent, hogy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezzék, ám ügyeiknek vitele során egyértelműen segítségre szorulnak. Az eljárás tehát nem vezet az érintett személy cselekvőképességének korlátozásához, de akkor mi is az a támogatott döntéshozatal pontosan?
Szerencsés esetben életünk során legfeljebb egy-két közlekedési balesetben veszünk részt. Egy közlekedési baleset azonban mindenképp megrázó élmény még akkor is, hogyha nem mi okoztuk azt. Sokakat ezért felkészületlenül ér egy-egy baleset és számtalan olyan kérdés merülhet fel, amelyet korábban még akár rutinos sofőrök sem gondolnak át.
Időről időre felbukkannak a médiában és a közösségi médiában is olyan rendőrségi felhívások, amik szemtanúkat keresnek egy-egy közlekedési balesettel összefüggésben. Ennek általában az az oka, hogy az elkövető a közlekedési baleset helyszínén nem állt meg, a rendőrség pedig megpróbálja felderíteni az elkövető személyét. De mit követ el az a személy, aki nem áll meg a közlekedési baleset helyszínén? Mi minősül cserbenhagyásnak és mi segítségnyújtás elmulasztásának?
Napjainkban a mozaikcsaládok száma szinte folyamatosan növekszik, egyes becslések szerint ma a háztartásoknak legalább a harmada mozaik-jellegű. Egyáltalán nem tekinthető az ma már különösnek, hogyha két felnőtt ember élettársként együtt él és együtt nevelik valamelyikük korábbi kapcsolatából származó gyermekét. Ilyen helyzetekben felmerülhet kérdésként, hogy az élettárs vajon igénybe veheti-e a családi adókedvezményt, illetve jogosult lehet-e családi pótlékra?
Az életben számtalan esetben előfordul, hogy valamilyen pénztartozást kell teljesítenünk. Ehhez még csak nem is feltétlenül kell bármilyen hitelt, vagy kölcsönt felvennünk. Pénztartozást teljesítünk akkor, hogyha utánvéttel fizetünk ki egy megrendelt terméket, vagy éppen akkor, amikor közüzemi számlánkat rendezzük a szolgáltatók felé. A legtöbb esetben a tartozás megfizetése egyszerűnek tűnik, a forintban kiállított számlát készpénzben vagy átutalással forintban rendezzük. Egyes esetekben azonban előtérbe kerülhetnek a Polgári Törvénykönyv azon részletszabályai, amik szabályozzák, hogy hol és miként kell tartozásunkat rendezni.
Az okostelefonok elterjedésével és a közösségi oldalak térnyerésével a munkáltatók számára akár komoly problémát is jelenthet az, hogy miként tudják megakadályozni vagy éppen korlátozni a mobiltelefonok használatát munkaidőben. Kötelezheti-e arra a munkáltató a munkavállalókat, hogy a munkaidő kezdetén leadják mobiltelefonjukat? Szankcionálható-e a munkavállaló, ha munkaidőben magánügyben telefonál vagy éppen rápillant valamelyik közösségi oldalra?
A szomszédokkal való jó vagy rossz viszony egyik kardinális kérdése, hogy ki, milyen, mennyi háziállatot tart és milyen körülmények között. A szomszédok közti viszonyt akár évekre el tudja mérgesíteni egy napközben vagy éjszaka folyamatosan ugató kutya. De milyen jogi eszközökkel élhet az, akinek pihenését rendszeresen megzavarja a szomszédban csaholó kutya? És mennyire tudnak hatékonyak lenni ezen jogi eszközök?
2022-ben 16. alkalommal rendeznek Magyarország területén teljes körű népszámlálást. Az egész országban egy időben, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon végrehajtott népszámlálás révén a Központi Statisztikai Hivatal pontos és részletes képet kaphat hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. Sokan azonban vonakodnak részt venni a népszámláláson, félve attól, hogy egy állami szerv túlzott betekintést nyer ezáltal intimszférájukba, magán- és családi életükbe.
Az elmúlt napokban szinte futótűzként terjedt a médiában a hír, miszerint egy 12 éves diák kizuhant egy budapesti gimnázium második emeleti ablakából. Sokan találgattak, hogy vajon pontosan mi történhetett, miként fordulhatott az elő, hogy egy kiskamasz súlyos, életveszélyes sérüléseket szerez, miközben az általunk alapvetően biztonságos helyként számontartott iskolában tartózkodik. A teljes igazságra sajnos talán soha nem is fog fény derülni, az esettel összefüggésben azonban érdemes néhány szót ejteni az iskolák felelősségéről.