A családi pótlék

A jelenleg hatályos jogszabályaink alapján a családi pótlék két ellátást foglal magába: a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást. Nevelési ellátás a még nem tanköteles gyermekek után, míg iskoláztatási támogatás a tanköteles, illetve tanulmányokat folytató gyermek után jár főszabály szerint.

Nevelési ellátásra jogosult értelemszerűen a vér szerinti szülő, illetve a szülővel együtt élő házastárs. Az ellátásra szintén jogosult az örökbe fogadó szülő, illetve az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Jogosult továbbá nevelési ellátásra a nevelőszülő, illetve a gyám is.

Nevelési ellátásra a szülővel együtt élő élettárs akkor jogosult, hogyha az alábbi feltételeknek megfelel:

• az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és
• a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
• a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Élettársként tehát akkor lehetünk jogosultak nevelési ellátásra, hogyha élettársunk gyermeke életvitelszerűen velünk él és igazolni tudjuk azt, hogy az élettársi kapcsolat legalább egy éve fennáll. Ennek igazolására szolgálhat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása vagy olyan közokirat (pl. lakcímkártya), amit a kérelem benyújtását legalább egy évvel megelőzően állítottak ki és az élettársi kapcsolatot tudja igazolni.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az erről szóló nyilatkozata az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szerepel. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, és a közjegyzők vezetik.

A nevelési ellátás még nem tanköteles gyermekre tekintettel jár, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Ezzel szemben az iskoláztatási támogatás főszabály szerint a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár, illetve a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét betölti.

Iskoláztatási támogatásra a szülővel együtt élő élettárs akkor jogosult, hogyha ugyanazon feltételeket tudja igazolni, melyek a nevelési ellátás esetén szükségesek.

Fontos kiemelni továbbá, hogy ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék főszabály szerint csak egy jogosultat illet meg. Kivétel ez alól, hogy ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

A családi adókedvezmény

A családi adókedvezményre való jogosultság alapja az, hogy az adott személy jogosult-e családi pótlékra vagy sem. Figyelembe kell továbbá azt is venni, hogy az élettársak közös gyermeküket nevelik-e vagy sem.

Ha az élettársak közös gyermeküket nevelik és emiatt mindketten családi pótlékra jogosultak, mindkét szülő jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére év közben, adóelőleg-nyilatkozattal és év végén, a személyi jövedelemadó bevallásban is.

Ha pedig az élettársak nem közös gyermeküket nevelik, akkor év közben adóelőleg-nyilatkozattal csak a családi pótlékra jogosult szülő tudja érvényesíteni a családi kedvezmény összegét, azonban év végén az személyi jövedelemadó bevallásban élettársával megoszthatja azt.

Abban az esetben pedig hogyha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra (mivel teljesíti a nevelési ellátásnál említett feltételeket), akkor a családi kedvezmény szempontjából is jogosultnak minősül, így azt már év közben is érvényesítheti.

Gyermeknevelési támogatásról (GYET) itt olvashat részletesebben.

Összefoglalás

Mind a családi pótlék, mind pedig a családi adókedvezmény igénybe vehető az élettársak számára is, azonban fontos, hogy az élettársi kapcsolat kezdetét, vagy legalább azt, hogy az már egy éve tart, tudjuk igazolni. Éppen ezért lehet fontos, hogy az élettársak már a kapcsolatuk elején rendezzék bejelentett lakcímüket, hiszen ez később akár fontos jelentőséggel is bírhat.