Népszámlálás – A legfontosabb kérdés: kötelező-e részt venni?
A fenti kérdésre, hogyha a jogszabályi környezetet nézzük, egyértelműen az a válasz, hogy a népszámláláson való részvétel kötelező. Ez ugyanis egy olyan kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatás, amely esetében a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény kimondja: Az adatszolgáltatás – bizonyos meghatározott adatkörök kivételével – kötelező. (megjegyzés: A fent említett törvény megnevezését az indokolja, hogy a népszámlálást a járványhelyzetre hivatkozva a kormány 2021 májusáról 2022 októberére halasztotta).
A fentiek alapján tehát a népszámláláson kötelező a részvétel, bizonyos kérdések kivételével a válaszadás nem tagadható meg.
Milyen adatokat kell megadni?
A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek következő adatköreinek az összeírására terjed ki:
- a) a természetes személyekre vonatkozóan: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság;
- b) a lakásokra vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés (típus), tulajdoni jelleg, helyiségeinek száma, alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, építési év, falazat;
- c) az intézetekre vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés, férőhelyek száma.
Az adatszolgáltatás azonban önkéntes az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan.
Milyen következményei vannak annak, hogyha valaki nem vesz részt a népszámláláson?
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény igen egyértelműen fogamaz arról, hogy milyen következménye lehet annak, hogyha valaki nem vesz részt a népszámláláson. E jogszabály értelmében ugyanis a fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási bírsággal sújtja azt az adatszolgáltatót, aki vagy amely kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt határidőre teljesíti. A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A kormányhivatal a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indított eljárásban szabhat ki közigazgatási bírságot akkor, hogyha valaki a népszámláláson való részvételt elmulasztja vagy megtagadja.
Meddig kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget?
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek alapvetően három szakaszát tudjuk megkülönböztetni.
Október 1. és 16. között önállóan, online felületen lehet kitölteni a kérdőíveket.
Október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltötték ki online a kérdőívet.
November 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek ennek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.
A végső határidő tehát november 28-a, ám ha nem kívánjuk külön felkeresni a település jegyzőjét, úgy érdemes korábban online vagy a számlálóbiztosok segítségével eleget tennünk az adatszolgáltatásnak.
Népszámlálás – Összefoglalás
A népszámláláson való részvétel tehát kötelező, az azon való részvételt jogszabály teszi kötelezővé annak érdekében, hogy a mindannyiunk életét befolyásoló gazdasági, társadalmi döntések előkészítéséhez, a helyi fejlesztések tervezéséhez és a tudományos kutatásokhoz pontos és részletes kép álljon rendelkezésre. A népszámlálás során gyűjtött adatok pedig kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Az adatgyűjtés összegyűjtött adatokat a KSH az abban szereplő nevektől megfosztva dolgozza fel, az eredményeket összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet majd összekötni a válaszadók személyével. Mindezek mellett a KSH semmilyen egyedi adatot nem továbbít harmadik fél részére, sőt hatósági célra sem ad ki. Ne féljünk tehát kitölteni a népszámlálási kérdőívet és áldozzunk fél órát az életünkből a kérdések megválaszolására!