A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Vagyon elleni erőszakos bűncselekménynek minősül a rablás, kifosztás, zsarolás és önbíráskodás bűncselekménye. Közös jellemzőjük, hogy az elkövető a vagyoni viszonyok megváltoztatására törekszik általában úgy, hogy ehhez erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz. Súlyosabb esetekben egyes vagyon elleni erőszakos bűncselekmények akár tizenöt év szabadságvesztéssel is büntethetőek.

A rablás

A bankrablót nem véletlenül hívják így. Amikor ugyanis valaki egy fegyverrel (vagy annak látszó tárggyal) megjelenik a bankfiókban símaszkot húzva, majd pedig a bank alkalmazottjait a fegyverrel fenyegetve arra kényszeríti, hogy a pénztárban található összeget adják át neki, rablást követ el. A büntető Törvénykönyv megfogalmazásában aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

• valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
• öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,

rablás bűntettét követi el.

Rablást követ el tehát az is, aki mást öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, majd ez után tulajdonítja el egyes vagyontárgyait. Ilyen eset lehet például ha az elkövető valakinek altatót ad be a sértett tudta nélkül, majd bódult állapotát kihasználva elveszi annak telefonját. Fontos azonban, hogyha az öntudatlan állapotba helyezés lerészegítéssel történik, vagy egyébként a sértett öntudatlan bódult állapota a sértettnek is felróható módon jön létre, akkor kifosztás valósul meg, nem pedig rablás.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Amennyiben tehát a dolog elvétele önmagában nem erőszakos, azonban a tolvaj lebukik és ezért alkalmaz erőszakot, már rablásról beszélünk. Ha tehát a családi nyaralásról hazaérő család meglepi a házukba besurranó tolvajt, aki emiatt kést szorít a családfő torkához és követeli, hogy a rendőrséget ne értesítsék, már rablásról beszélhetünk.

A bűncselekménynek több, úgynevezett minősített esete is van, amelyek olyan súlyosbító körülmények amik a büntetési tételt növelik. Ilyen minősített eset például az, hogyha a rablást fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, avagy azt hivatalos személy sérelmére követik el.

A kifosztás

A Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szerint kifosztást követ el az, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

• úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
• az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
• védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz.

Az első esetet már részben említettük a rablás bűncselekményének tárgyalása során. Az első esetben tehát az elkövető a sértett vagyontárgyát úgy tulajdonítja el, hogy előbb lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő, majd pedig azt az állapotát kihasználja.

A második esetben az elkövető egy más bűncselekményt is elkövet a kifosztás előtt. Ilyen bűncselkemény lehet például erőszakos nemi bűncselekmény, testi sértés, garázdaság, vagy éppen emberölés is. Amennyiben például az elkövető szexuális erőszakot követ el, majd a sértettől ezt követően, amíg annak hatása alatt áll elveszi pénztárcáját, úgy ez utóbbi magatartásával kifosztás bűncselekményét valósítja meg.

A harmadik esetben pedig az elkövetőnek még kifejezetten erőszakos magatartást sem kell tanúsítania.  Ennek megvalósulásához ugyanis csak az szükséges, hogy védekezésre képtelen vagy koránál, illetve fogyatékosságánál fogva esendőbb helyzetben lévő személytől vegye el vagyontárgyait. Amennyiben tehát az alvó sértettől veszi el az elkövető a pénztárcáját, úgy kifosztást követ el akkor is, hogyha közben semmilyen erőszakos magatartást nem tanúsított.

Zsarolás

A Büntető Törvénykönyv értelmében aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, zsarolást követ el.

A zsarolás megvalósulásához mindenképpen szükséges az, hogy az elkövető erőszakos magatartást tanúsítson vagy pedig fenyegesse a sértettet. A fenyegetés történhet személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezésével. A fenyegetésnek nem kell sem közvetlennek lennie, sem az élet vagy testi épség ellen irányulnia. Ugyanakkor a kilátásba helyezett hátránynak kellően konkrétnak kell lennie.

Amikor tehát az elkövető azzal fenyegeti a sértettet, hogy családtagjait bántalmazni fogja, ha nem ír alá egy szerződést, amelyből az elkövetőnek jelentős haszna származik, úgy zsarolás bűncselekménye valósul meg.

Önbíráskodás

Az önbíráskodás bűncselekménye talán az egyik olyan bűncselekmény, amely első látásra nem illene be a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé.

A Büntető Törvénykönyv értelmében azonban aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, önbíráskodást követ el. Ebben az esetben is egy alapvetően erőszakos magatartást tanúsít az elkövető, amivel mást, a sértettet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Az elkövető magatartása mögött pedig az a cél húzódik meg, hogy valós vagy vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen.

Amennyiben tehát az elkövető erőszakkal arra kényszeríti a sértettet, hogy tűrje el azt, hogy zsebeit átkutassa abból a célból, hogy van-e pénz nála, úgy önbíráskodás valósul meg akkor, hogyha abból az elkövető a sértett felé fennálló jogos vagy jogosnak vélt tartozását kívánja kiegyenlíteni.

Összefoglalás

A rablás, kifosztás, zsarolás és önbíráskodás vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, amelyeket a törvény igen szigorúan rendel büntetni. Sokszor azonban egy-egy bűncselekmény megítélése során a körülmények gondos mérlegelésére van szükség ahhoz, hogy meghatározhassuk, pontosan milyen bűncselekményről is van szó. Egyes esetekben ugyanis az elkövető nem tanúsít erőszakos magatartást, azonban mégis valamely vagyon elleni, erőszakos bűncselekményt valósít meg.