Kell-e rendőrt hívni?

A leggyakrabban felmerülő első gondolat egy közlekedési baleset esetén az, hogy a felek gondolkodás nélkül rendőrt hívjanak a helyszínre. Erre azonban az esetek nagy többségében nem lenne igazándiból szükség.

Jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében ugyanis két olyan eset van, amikor kötelező a közlekedési balesetről a rendőrséget értesíteni: az egyik, hogyha személyi sérüléssel jár a baleset, a másik pedig az, hogyha külföldi rendszámú gépjármű is érintett a balesetben. Minden más esetben ugyan megvan rá a lehetőségünk, hogy értesítsük a rendőrséget a balesetről, ez azonban nem kötelességünk.

Amennyiben mégis rendőrt hívunk a baleset helyszínére úgy vagy a helyszínen megállapítják a kiérkező rendőrök valamelyik fél felelősségét a baleset bekövetkezéséért, vagy pedig szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak és ennek keretei között vizsgálják a felelősség kérdését. Eljárás indul továbbá abban az esetben is, hogyha a helyszínen a rendőrség szerint károkozó fél nem fogadja el a kiszabott helyszíni bírságot.

Mit kell kitölteni?

Akár hívunk rendőrt a helyszínre, akár nem, az úgynevezett „kék-sárga”, hivatalos nevén Európai Baleseti Bejelentő Lapot minden esetben célszerű kitölteni. Míg ugyanis a rendőrség a szabálysértési jog vagy büntetőjog keretein belül tudja vizsgálni a felelősség kérdéskörét, a biztosítási kárrendezéshez elengedhetetlenül szükséges adatokat ezen a bejelentő lapon tudjuk rögzíteni. Amennyiben az említett formanyomtatvány nem áll rendelkezésünkre, úgy napjainkban már okostelefonos alkalmazáson keresztül is tudjuk az adatokat rögzíteni. Végső esetben pedig akár egy sima, fehér A/4-es lapon is lehetőségünk van a legfontosabb adatok rögzítésére.

A baleset helyszínén törekedjünk arra, hogy mindkét fél aláírásával ellátva rögzítsük legalább a baleset idejét, pontos helyét, az érintett gépjárművek rendszámát, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójának nevét, a biztosítás kötvényszámát, a sofőrök és gépjármű tulajdonosok nevét, címét, jogosítvány számát és a baleseti mechanizmust, tehát azt, hogy pontosan mi történt. Ezen túlmenően érdemes fényképfelvételeket készíteni nem csak a keletkezett sérülésekről, hanem a baleset tágabb környezetéről, a jelzőtáblákról és forgalmi szituációról is.

Mit csináljunk a tanúkkal?

Amennyiben egy balesetben vétlen félként veszük részt, úgy a későbbiekben akár előnyünkre is vállhat, hogyha vannak olyan tanúk, akik látták a baleset bekövetkezését. A fennforgásban azonban könnyen előfordulhat, hogy róluk megfeledkezünk még akkor is, hogyha a kárrendezés későbbi szakaszában érdemleges információval tudnának nekünk szolgálni. Nézzünk tehát szét a baleset környezetében és feltétlenül kérjük el a tanúk legfontosabb adatait, illetve elérhetőségét is!

Amennyiben pedig a helyszínre rendőrt hívunk, ne felejtsük el közölni azt sem, hogy kik azok a személyek, akik a baleset körülményeiről nyilatkozni tudnak, hiszen látták azt.

Napjainkban azonban az is könnyen előfordulhat, hogy a „tanú” nem élő személy, hanem olyan közterületi vagy autóban elhelyezett kamera, amely a balesetet rögzítette. Ilyen esetben törekedni kell arra, hogy a felvétel ne vessze kárba. Amennyiben saját gépjárművünk fedélzeti kamerája rögzítette az esetet, úgy gondoskodjunk a felvétel lementéséről. A baleset helyszínén pedig érdemes körbe nézni, hogy látunk-e olyan közterületi kamerát, ami rögzíthette a balesetet. Amennyiben igen és a rendőrséget is értesítettük, úgy erre is hívjuk fel az eljáró hatóság figyelmét.

Mit csináljak a baleset után?

Nos, a fenti kérdés megválaszolása egyáltalán nem annyira egyszerű, mint elsőre tűnik. Nem mindegy ugyanis, hogy károkozóként vagy károsultként veszünk részt egy balesetben, rendelkezünk-e casco biztosítással vagy sem, illetve indult-e bármilyen büntető vagy szabálysértési eljárás az ügyben vagy sem.

Amennyiben a kárt mi okoztuk, úgy ezt kötelesek vagyunk saját kötelező gépjármű-felelősségbiztosítónk felé jelezni. Nem egyértelmű helyzetekben, illetve ha a kárt egyértelműen nem mi okoztuk, hogy mind a saját, mind pedig a másik fél kötelező felelősségbiztosítóját kell, illetve érdemes értesíteni a balesetről. Amennyiben pedig casco biztosítással is rendelkezünk, úgy célszerű a casco biztosítóval is felvenni a kapcsolatot.

A baleset bejelentése után a kerül sor a gépjármű szemléjére. Ehhez a biztosítótársaság egy kárszakértőt fog küldeni a gépjármű tárolási helyszínére, aki jegyzőkönyveben rögzíti a gépjárművön látható sérüléseket. Elképzelhető azonban, hogy egyes sérülésekre csak a gépjármű megbontása után derül fény, ilyen esetben mindig egyeztetni kell a biztosítótársaságokkal és kérni, hogy pótszemlét végezzenek a sérült gépjárművön.

És mikorra lesz nekem ebből pénzem?

Végezetül pedig felmerülhet, hogy ha az adminisztrációs ügyintézésen túl is van a károsult, mégis mikor jön el az a pont, amikor a károkozó fél felelősségbiztosítójának fizetnie kell. Jelenleg hatályos jogszabályaink azt írják elő, hogy a biztosítótársaságok kötelesek a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

1. a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a jogcímenként összegszerűen megállapította, vagy
2. b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Ezek után pedig ha biztosító kártérítési javaslatot tesz és azt a károsult elfogadja, akkor a kártérítési javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles a károsultnak megfizetni.

Összefoglalás

Egy közlekedési baleset még akkor is hatalmas stresszel jár, hogyha abban vétlen félként, károsultként veszünk részt. Számtalan kérdés felmerülhet akár a baleset helyszínén, akár a kárrendezési eljárás során, amire tapasztalatlan sofőrként, illetve autó tulajdonosként nem feltétlenül tudunk egyből választ adni. Kérdés esetén azonban érdemes közlekedési balesetekben jártas jogász segítségét kérni.