Amit nem tudott eddig az ittas vezetésről

Egy férfi sört iszik vezetés közben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első három hónapjában 239 közlekedési baleset bekövetkezése volt ittas járművezetéshez köthető. Ez napi 2-3 balesetet jelent, amelyek vélhetően józanul elkerülhetők lettek volna, több ezek közül halálos kimenetelűnek bizonyult. Nem csoda, hogy a büntető- és a szabálysértési jog, sőt újabban már a közigazgatási jog is szigorúan értékeli a felelőtlenségnek ezt a válfaját.

Néhány éve, az új Büntető törvénykönyv hatályba lépésével alaposan megváltozott az ittas vezetés büntetőjogi tényállása, jóllehet a törvényi megfogalmazás szövege elsőre nem tűnik radikálisan eltérőnek a korábbi szabályozáshoz képest. Az ittasság fogalma az új kódexben már a következő: ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy az ittas járművezetés bűncselekményének elkövetéséhez nem annak megállapítására van szükség, hogy az ellenőrzés pillanatában éppen milyen értéken áll a járművezető levegő- vagy véralkohol szintje. Azt kell a hatóságnak vizsgálnia, illetve az eljárás későbbi szakaszában kétséget kizáró módon bizonyítania, hogy a járművezető szervezetében van annyi szeszes italból származó alkohol, ami alkalmas a törvényben meghatározott értékek előidézésére. Ez akkor is megvalósulhat, ha az ellenőrzéskor még a kimutathatósági hibahatáron belüli értéket mutat a gyorsszonda, mivel nem a tényleges lég- és véralkohol szintnek, és nem is az alkoholos befolyásoltságnak van jogi jelentősége, hanem a szervezetben lévő alkohol mennyiségének. Ha a járművezető ténylegesen elfogyasztott annyi alkoholt (pl. rövid idő alatt), ami később a törvényi értékeket meghaladó szintű koncentrációt eredményez, akkor már elköveti az ittas vezetés tényállását, függetlenül attól, hogy lég- és véralkohol szintje még a kimutathatóság határához közeli alapértéken van.

Éppen ezért egységnyi alkohol az eltérő testalkatú egyénekben eltérő koncentrációs érték előidézésére alkalmas. Így ugyanannyi alkohol elfogyasztása megvalósíthat közigazgatási- és büntetőjogi tényállást is. Látható tehát, hogy az ittasság fogalmának ezen meghatározása a korábbiaknál szigorúbb, a bűncselekmény alacsony véralkohol szint mellett is megvalósulhat. Fontos azt is leszögezni, hogy ha az alkohol az ellenőrzést vagy vezetés befejezését követően kerül a szervezetbe, és a ráivás miatt a visszaszámolás módszertana nem alkalmazható biztonsággal, akkor ez továbbra is gátját jelentheti a bűncselekmény megállapításának.