Mi az a fizetési meghagyásos eljárás?

Fizetési meghagyás-os eljárást kötelezően a 3.000.000,- Ft alatti, azaz kispertárgy értékű ügyekben kell kezdeményezni. Az eljárás lényeg az, hogy a jogosult a követelését – az eljárási díj megelőlegezésével együtt – közjegyző előtt, egy nem peres eljárásban kell, hogy kezdeményezze. Ennek alapvető célja az, hogy ezekben a kis pertárgy értékű ügyekben a bíróságról a terhelést kezdetben levegyék, valamint a jogosult gyorsabban érvényesíthesse az igényét a hosszadalmas peres eljárás helyett.

A jogosult tehát előterjeszti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét vagy elektronikus úton, vagy magánemberként személyesen, az illetékes közjegyzőnél. Jelentősége van annak, hogy a kérelemben a jogosultnak meg kell jelölni azt, hogy ki a kötelezett és be kell írnia, hogy mi az a cím, melyre kézbesíthető számára a fizetési meghagyás. Ez nem feltétlenül esik egybe a lakóhely vagy a tartózkodási hely címével. Ha a kérelem megfelel a törvényi követelményeknek, akkor az illetékes közjegyző – eltérő kérelem hiányában – postai úton, hivatalos iratként tehát ajánlott és tértivevényes módon küldi meg a kötelezett számára.

A fogalomról itt írtunk részletesebben.

Mikor tekinthető kézbesítettnek a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyást tehát hivatalos iratként, tértivevényes formában postáztatja a közjegyző. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzőhöz visszaérkezett tértivevényből derül ki az, hogy a fizetési meghagyást ki és mikor vette át. A kézbesítés időpontja rendkívül fontos, mivel ettől az időponttól kel számítani az ellentmondásra nyitva álló 15 naptári napos határidőt is, valamint azt is, hogyha nem kerül átvételre a hivatalos irat, akkor mikor áll be a kézbesítési fikció (erről még bővebben lesz szó).

Ha valaki megtagadja az átvételt, akkor az a postás rögzíti a tértivevényen és nyilvánvalóan a címzett, kötelezett hátrányára kell értékelni. Előfordult az is, hogy valaki épp nem tartózkodik a kézbesítési címen. Ekkor a posta értesítést hagy a hivatalos küldeményről. Ha a második kézbesítést követő 5. napig valaki nem veszi át a hivatalos küldeményt, akkor a posta úgynevezett „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a küldeményt a feladónak, jelen esetben a közjegyzőnek. Mi ennek a következménye? Ez egy információt jelent a közjegyzőnek, mégpedig arra nézve, hogy miként számítsa ki a kézbesítési fikció bekövetkezett időpontját. Ugyanis a második kézbesítési kísérletet követő 5. naptól számított 15 naptári nap eredménytelen elteltével, jogerőssé és végrehajthatóvá válik a fizetési meghagyás, mégpedig azzal a tartalommal, ahogy azt a közjegyző kibocsátotta. Ekkor pedig közvetlenül végrehajtási eljárást is kezdeményezhet a jogosult a kötelezettel szemben.

Mit tehet az, aki önhibáján kívül nem tudta átvenni a fizetési meghagyást?

A kötelezett kifogást abban az esetben tud előterjeszteni, amennyiben a hivatalos irat kézbesítése nem volt jogszerű, illetve, ha a kötelezett valószínűsíteni tudja, hogy önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a hivatalos iratot. Ezzel a lehetőséggel a kötelezett a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül élhet. Ugyanakkor, ha a kézbesítési fikció beálltát számított 3 hónap eltelt, sajnos már további lépést tenni nem lehetséges e körben sem.