Mi is ez az eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás alapvetően a kisebb, lejárt és nem vitatott tartozások gyors, peren kívüli rendezésére szolgál. Az eljárás valamely magyarországi közjegyző előtt zajlik. Az eljárások során a közjegyző nem értékeli az egyes bizonyítékokat, így az eljárás egyfajta „automatizmus” mellett zajlik. Ennek eredménye lehet az eljárás megszüntetése vagy bírósági útra terelése. Az eljárás lényege, hogy a jogosult (az a fél, aki szerint valaki más tartozik neki) előterjeszt egy kérelmet a közjegyző vagy az Magyar Országos Közjegyzői Kamara előtt, amiben egy formanyomtatvány segítségével leírja, hogy ki és milyen okból tartozik neki. Az illetékes közjegyző elvégzi a kérelem formai vizsgálatát és ha mindent rendben talál, akkor megküldi azt a kötelezettnek (annak, aki a kérelem alapján a jogosult állítása szerint tartozik). Innentől kezdve az eljárás további menete a kötelezett által tanúsított magatartástól függ.

Mikor kötelező az Fizetési meghagyás és mikor élhetünk vele?

Három millió forint alatti, pénz fizetésére irányul és lejárt tartozások esetében főszabály szerint a bírósági igényérvényesítés előtt kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani. Kivétel ez alól, ha a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete). További kivétel, hogyha a követelés munkaviszonyból, vagy ilyen jellegű jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve egyéb más, jogszabály által meghatározott jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Szintén nem lehet fizetési meghagyásos eljárást indítani, ha a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja, vagy ha a követelés zálogjogi jogviszonyból ered. Abban az esetben, hogyha az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel, szintén nem lehet fizetési meghagyásos eljárást indítani. Ezekben az esetekben a követelés peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges.

Hogyan kezdeményezhető az eljárás?

A kérelmet a jogi képviselő, ügyvéd nélkül eljáró természetes személyek, írásban (papíralapon vagy elektronikusan) és szóban is előterjeszthetik. Az írásbeli forma mindkét esetben egy űrlap, formanyomtatvány kitöltését jelenti.

A jogi személyek és az elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személyek beadványukat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. Kivéve, ha a törvény által lehetővé tett esetekben papíralapú mellékletet csatolnak.

Amennyibe tehát magánszemélyként kívánunk ilyen eljárást kezdeményezni, úgy azt bármelyik  közjegyző előtt, szóban megtehetjük.

Mi az eljárásnak a díja?

Az FMH eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult, tehát a kérelmet előterjesztő fél. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének 3%-a, minimum 8.000 forint. Illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.

Mit tegyek ha FMH-t kaptam?

Kötelezettként mindenképp érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha mi kapunk fizetési meghagyást.

Egyáltalán nem jó taktika a fizetési meghagyás át nem vétele. Ennek oka, hogy amennyiben a fizetési meghagyás „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben az irat az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni azt. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak. Ekkor tehát jogi szempontból úgy tekintendő, hogy az iratot kézbesítették a kötelezettnek, utólag pedig sokkal nehezebb ezeket a kérdéseket rendezni, illetve a kézbesítési fikciót megdönteni.

Az irat átvétele után azonban vannak lehetőségeink. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a tartozás velünk szemben jogtalan, akár azért, mert tartozásunkat már rendeztük, akár azért, mert a követelés elévült, úgy az átvételtől számított 15 napon belül ellentmondással élhetünk. A határidőben benyújtott ellentmondás esetén a jogosult feladata, hogy az átvételtől számított 15 napon beül bírósági peres eljárásban érvényesítse igényét, amennyiben azt továbbra is megalapozottnak tartja.

További lehetőség, hogy a tartozást nem vitatjuk, azonban részletfizetést vagy fizetésre halasztást kérünk a közjegyzőtől. Ezt szintén az átvételtől számított 15 napon beül kell megtennünk és díjalap 1%-át, de minimum 8.000, maximum 15.000 forintot meg kell fizetnünk a közjegyzői kamara részére.

Mi történik ha sem ellentmondás, sem részletfizetési kérelem nem érkezik 15 napon belül?

Ebben az esetben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, aminek ugyanaz a hatása, mint egy jogerős bírósági ítéletnek. Ebben az esetben tehát a jogosult a kötelezett nemteljesítése esetén akár végrehajtási eljárást is kezdeményezhet, amelynek költségei elérheti, vagy akár meg is haladhatják az eredetileg követelt összeget.

Összefoglalás

A fizetési meghagyásos eljárás gyors és hatékony eszköz tud lenni lejárt és nem vitatott pénzkövetelések esetében. Kötelezettként biztos, hogy nem azzal járunk a legjobban, hogyha „homokba dugjuk a fejünket” és nem veszünk tudomást a fizetési meghagyásról. Végső esetben kérjünk részletfizetést vagy fizetésre halasztást terheink enyhítése érdekében.