Maszkhordás

A tömegközlekedési eszközök, és pályaudvarok után az alábbi helyszíneken kötelező szájat és orrot eltakaró maszkot viselni:

Az üzletben történő vásárlás során, vagy a bevásárlóközpont területén (kivétel az irodahelyiségeket, kiszolgáló helyiségeket).

Mozikban, színházakban, és az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény helyszínén (kivéve a fellépőket). A muzeális intézményekben, könyvtárakban a közösség számára nyitva álló területen.

Ügyfélfogadási időben a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén, az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben.

A sportolók, az edzők, a mérkőzésvezető, a versenybíró és ezek segítői kivételével a zárt térben megrendezett sportrendezvény résztvevője a sportrendezvény helyszínén. Az edző- és fitneszteremben, az uszodában, a közfürdőben, illetve a jégpálya területén történő munkavégzés során.

A fellépők, illetve a felszólalók kivételével a zárt térben tartott zenés, táncos rendezvény, kulturális esemény, falunap, illetve egyéb rendezvény helyszínén történő munkavégzés során.

A szálláshelyen történő munkavégzés során.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben történő munkavégzés során.

Tehát nagyjából összefoglalva: a bevásárlóközpontokban alapvetően a vásárlóknak, sportrendezvényen és kulturális rendezvényen a nézőként résztvevőknek, míg a vendéglátó egységekben, szálláshelyeken, edzőtermekben, fürdőkben az alkalmazottaknak kötelező maszkot hordani.

Természetesen a korábbi szabályozáshoz hasonlóan mentesül a maszkhordási kötelezettség alól a hat évnél fiatalabb gyermek, valamint az a személy, akinek mentális állapota (pl. pszichés betegsége, vagy autizmusa) erre okot ad.

Munkahelyen mi a helyzet?

A munkahelyünkön – ha nem esik a rendelet hatálya alá – a munkáltató, dönthet a maszk használatának módjáról, teheti azt kötelezővé. Mivel a munkáltatónak kötelessége az egészséges és biztonságos munkahely fenntartása alapvető kötelessége, ő tudja megítélni, hogy az adott munkavégzés körülményei között indokolt-e a maszk viselése. Előírhatja a maszkviselést az ügyfelek és a munkavállalók számára az ügyféltérben, de akár a csak munkavállalók által használt helyiségekben is.

A munkáltató köteles olyan szünetet biztosítani, amely során mellőzhetik a maszk használatát.

És az iskolákban, óvodákban?

Köznevelési intézményekben az intézményvezető dönt a maszkhasználat kérdésben. Ezt azt jelenti, hogy iskolánként eltérhet a szabályozás.

Kötelező emlékeztető oltás:

Nem csak az egészségügyi dolgozók, hanem Miniszterelnökségen, a Miniszterelnöki Kabinetirodán, a Miniszterelnöki Kormányirodán, valamint a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek kötelesek a védőoltás emlékeztető dózisát egydózisú oltóanyag esetén az első dózis felvételét, kétdózisú oltóanyag esetén a második dózis felvételét követő 180. napig felvenni.

Ha e határidő már eltelt, akkor az érintett személy november 30. napjáig (egészségügyi dolgozó esetén december 10-ig) köteles felvenni az emlékeztető oltást.

A minisztériumok dolgozói számára a miniszter rendelheti el a fentieket.

Az ügyészségi alkalmazottak számára a kormány, a többi állami szférához hasonlóan ugyan, de külön rendeletben tette kötelezővé az oltás felvételét, amelynek részletszabályai egyezést mutatnak a korábbi rendelettel, a határidő azonban távolabbi (január 15. napja).

Felmondási tilalom:

Hatályba lép a rendvédelmi dolgozók, és az egészségügyi dolgozók felmondási tilalmára vonatkozó rendelkezés is.

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát – az azonnali hatályú felmondás kivételével – nem szüntetheti meg.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja – a Hszt. 84. §-ában foglaltaktól eltérően – a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le.