Mi az a GYÁP?

A GYÁP egy egészségbiztosítási ellátás, mely a 12 évesnél fiatalabb gyermek betegsége miatti ápolás után jár a szülőnek, azaz gyermekápolási táppénz. Ha a beteg gyermek 12 és 18 év közötti, akkor az érintett szülő legfeljebb csak külön kérelem alapján, méltányosságból kaphat GYÁP-ot.

Ki jogosult az ellátásra?

Alapvetően az a szülő jogosult erre az ellátásra, aki kiskorú beteg gyermekét ápolja és maga is rendelkezik társadalombiztosítási jogviszonnyal. További feltétele az ellátásnak, hogy a keresőképtelen szülő társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezett és az orvos igazolja a keresőképtelenséget (erre adja ki az igazolást a gyermekorvos). Az ellátás szempontjából az a személy minősül a törvény alapján keresőképtelennek, aki a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét a saját háztartásában ápolja, illetve az a szülő, aki a kórházban lévő fekvőbeteg gyermekével együtt van az intézményben, vagy az az anya, aki a 1 év alatti gyermekét kórházi ellátás alatt szoptatja.

Egyébként a fentiek – a teljesség igénye nélkül – nemcsak a vérszerinti, hanem az örökbefogadó szülőket is megilleti, vagy ezen személyekkel együtt élő házastársat is (például, ha a szülő újraházasodik), de a nevelőszülőt és a gyámot és helyettes szülőt is.

Abban az esetben, ha a szülő valamilyen okból nem lenne jogosult a táppénzre, akkor a gyermekápolási táppénz iránti igényét méltányossági alapon is előterjesztheti. Erről a méltányossági kérelemről a kormányhivatal dönt.

Hol kell igényelni a GYÁP-ot?

Az érintett szülő a munkáltatójánál, vagy foglalkoztatójánál tudja leadni azokat az iratokat, melyek az ellátás folyósításához szükségesek. Ez a két irat az orvosi igazolás, valamint egy külön nyomtatvány, mely a nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához nevet viseli. A foglalkoztató – ha nem kifizetőhely – ezeket az iratokat továbbítja az illetékes kormányhivatal felé. Ha valaki egyéni vállalkozó, akkor ezeket az iratokat a kormányhivatalnál tudja benyújtani. A hivatal egyébként a beérkezéstől számított 8 napon – valamilyen hiány esetén is legfeljebb 60 napon – belül bírálja el a kérelmet.

Fontos információ, hogy a kérelem nem terjeszthető elő korlátlan ideig, ugyanis létezik egy elévülési idő. Eszerint, a kérelem előterjesztésétől visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni az ellátást.

Mennyi időre jár az ellátás?

Ez sajnos nem egy fix időtartam. Ennek meghatározása a beteg gyermek életkorától és attól függ, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem? A törvény egyértelműen rögzíti, hogy az 1 -3 éves gyermek után, évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható, ugyanakkor a 3-6 éves gyermek után évenként már csak 42 nap, egyedülálló szülőnek 84 nap, míg végül 6-12 éves gyermek után évenként 14 nap, egyedülálló szülőnek 28 nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

A gyermekápolási táppénz az1 évnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása miatt korlátozás nélkül jár az érintett szülő részére.

Ha valakinek egyszerre több gyermeke is beteg, akkor szabadon döntheti el, hogy melyik gyermek után veszi igénybe az ellátást. Fontos azonban azt is tisztán látni, hogy egyszerre csak egy gyerek után vehető igénybe az ellátás.

Mekkora összegű a GYÁP?

Erre nincs egyértelmű válasz, mivel a mérték meghatározása sok tényezőtől függ. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60%-a, vagy 50%-a, attól függően, hogy 730 napnál több, vagy kevesebb társadalombiztosítási ideje van az illetőnek, illetve kórházi ápolásról volt-e szó vagy sem? Ezen felül van egy összeghatár is, melyet a táppénz mértéke nem haladhat meg.