Legyen szó cascóról vagy felelősségbiztosítóról, örök kérdés, hogy a gépjárműbalesetek után a biztosítók hogyan rendezik a kárunkat. Itt merül fel a totálkár, illetve a totálkáros kárrendezés fogalma, amely sokaknak idegenül cseng, és ismeretlen terület, nem is beszélve a kárrendezés folyamatáról és arról, hogy a biztosítók ilyenkor milyen alapon és mekkora összeget fizetnek ki. Ennek lényegét foglaljuk össze.

A felelősség, illetve a casco biztosítók a kárrendezést – leegyszerűsítve – két formában folytatják le: vagy totálkáros kárrendezésről, vagy a gépjármű javítási költségének a megtérítéséről van szó.

 
Nagytotál

A biztosítók akkor minősítenek totálkárosnak egy gépjárművet, amikor az baleset következtében műszaki vagy – biztosítás technikai feltételeket figyelembe véve – gazdasági szempontból totálkáros lesz. A totálkáros kárrendezés esetén a biztosítók meghatározzák a gépjármű káridőpontbeli értékét.

Ezt az összeget szakértői vizsgálattal határozzák meg, és egy úgynevezett eurotax program segítségével számítást végeznek, olyan objektív ismérveket figyelembe véve, mint például a gépjármű kora, a futott kilométereinek száma (hogy csak a legfontosabbakat említsük). A káridőpontbeli érték meghatározásával egyidejűleg állapítják meg a roncsértéket is. A biztosítók a roncsot általában "meglicitáltatják" az autópiacon, és a roncsérték összegét az itt megjelenő aktuális értéken állapítják meg. A gépjármű káridőpontbeli értékének, valamint a roncsértékének különbözete adja a maradványértéket, azaz azt az összeget, amelyet a biztosító vagy a biztosítási szerződés alapján, vagy – felelősségbiztosítóként – a károsult részére kárként kifizet.

Ha a totálkár összegét casco-biztosítás terhére fizetik ki, akkor a casco sajátosságaként a biztosító a maradványértékből levonja a biztosítottat terhelő önrészt, amely vagy a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, vagy százalékos érték.

Ha olyan közlekedési baleset során szenvedtünk a gépjárműkárt, amelyben másik fél is részes volt, akkor a másik fél felelősségének megállapítása után a casco-biztosító által meg nem téríthető károk a károkozói felelősségbiztosító terhére rendezhetők.

 
Kár hitelbe

A totálkáros kárrendezés járulékos formája hitelre vásárolt vagy lízingelt gépjárművek esetén jön szóba. A legtöbb pénzintézet ugyanis a hitel-, illetve lízingszerződés általános szerződési feltételeiben kiköti magának azt a jogosultságot, hogy ha a gépjármű – például egy tűzkár következtében – megsemmisül, vagy egy közlekedési balesetben (akár gazdasági, akár műszaki szempontból) totálkárossá válik, akkor a pénzintézet egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondhatja a hitel- vagy lízingszerződést. Ebben az esetben azonban a bankok a hátralékként szereplő hitelösszeget általában egy összegben követelhetik az adóstól. Nagyon figyeljünk arra, hogy a pénzintézetnek a gépjárművel történt balesetet bejelentsük (ezt sok esetben amúgy is külön előírják az általános szerződési feltételek).

A pénzintézet általában csak rendkívüli körülmények esetén és külön kérelemre tekint el – saját jogkörében mérlegelve az esetet – az egy összegű követeléstől, engedélyezve a részletfizetést. Erre általában akkor van lehetőség, amikor a törlesztőrészletből már csupán néhány hónap van csak hátra. Ami a hitel-, illetve lízingszerződést illeti, egy a lényeg: bármilyen fordulatot vesz a biztosítós kárrendezés, az adós jelezze a pénzintézetnek, mégpedig azért, hogy a biztosító a kifizetéseket és a kárrendezést pontosan egyeztethesse a bankkal.

 
Féltotál

Felvetődik a kérdés: mi történik abban az esetben, ha a cascós kárrendezés keretében nem térül meg a teljes kárunk. A casco biztosítóval kötött biztosítási szerződés általában a gépjármű javítási költségének vagy totálkárösszeg kifizetésének a megtérítésére terjed ki. Ennél többre – például assistant szolgáltatás – általában csak akkor támaszthatunk igényt, ha az általános casco-biztosítási szerződéshez külön kiegészítést kötünk. Ezért érdemes minden esetben időben áttekinteni azt, hogy casco-biztosítási szerződésünk milyen feltételekkel jött létre, és mely biztosítási kockázatokra terjed ki.

Abban az esetben, ha olyan közlekedési baleset során szenvedtünk gépjárműkárt, amelyben másik fél is részes volt, akkor a másik fél felelősségének megállapítása után a casco-biztosító által meg nem téríthető károk a károkozói felelősségbiztosító terhére rendezhetők. Ilyen tételt jelent:

• az önrész
• vagy a gépjárműben esetleg bekövetkezett értékcsökkenés,
• jövedelem-kiesés
• vagy személyi sérülés kapcsán a nem vagyoni kártérítési igény,
• illetve egyéb, járulékos károk
• például totálkáros kárrendezés esetén a gépjármű forgalomból való kivonásának a költsége,
• vagy hitelszerződés esetén a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó rendkívüli költségek.

Ezeket az igényeket a felelősségbiztosító részére természetesen nemcsak be kell jelenteni, hanem a balesettel összefüggő kapcsolatukat is bizonyítani kell – vagyis azt, hogy a balesettel összefüggésben és indokoltan keletkeztek -, és igazolni kell az összegszerűségüket is.

A gépjármű káridőpontbeli értékének, valamint a roncsértékének különbözete adja a maradványértéket, azaz azt az összeget, amelyet a biztosító vagy a biztosítási szerződés alapján, vagy – felelősségbiztosítóként – a károsult részére kárként kifizet.