Első lépés: kategorizálás

Jelenleg hatályos jogszabályaink között egyáltalán nem egyszerű eligazodni miközben a fenti kérdésekre keressük a választ. A legáltalánosabb jogszabályunk a témában a Polgári Törvénykönyv, ha más speciális szabályt az adott helyzetben nem tudunk alkalmazni, akkor a hibás teljesítés klasszikus szabályaihoz kell visszanyúlnunk. Speciálisabb, ám sok esetben alkalmazható jogszabály az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet. Ezt a jogszabályt akkor kell használnunk, hogyha fogyasztói szerződés keretében olyan új, tartós fogyasztási cikket vásároltunk, ami felsorolásra került a rendelet mellékletében és ennek jótállás alá tartozó javításáról van szó. Harmadik jogszabályként pedig az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Kormányrendelet szabályait kell figyelembe venni. Ezen jogszabály akkor alkalmazandó, hogyha a rendelet mellékletében felsorolt javító szolgáltatást rendelt meg a fogyasztó és a szolgáltatás díja meghaladja a bruttó húszezer forintot.

Szerviz – A Polgári Törvénykönyv

A Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre, kellékszavatosságra vonatkozó szabályai nem csak az adásvételi szerződésekre vonatkozik, hanem mindenféle szolgáltatás nyújtására is. Egészen pontosan minden olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági kötelezettség terheli tehát a szervizeket is az általuk elvégzett munka után. A kellékszavatosság időtartama főszabály szerint egy év, fogyasztói szerződések esetén két év. Fontos kiemelni, hogy kellékszavatosság esetén azt, hogy hibás teljesítésről van szó annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozással kíván kijavítási, kicserélési vagy egyéb igényt érvényesíteni. Kivétel ez alól fogyasztói szerződések esetén a kellékszavatosság első hat hónapja, ebben az időszakban ugyanis a szolgáltatás teljesítőjének, tehát például a szerviznek kell bizonyítania azt, hogy nincs szó hibás teljesítésről.

Kellékszavatosság esetén a kijavítási idővel összefüggésben pontos időszakot nem határoz meg törvénykönyvünk. Ezzel kapcsolatosan pusztán annyit mond ki a jogszabály, hogy a  kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Ezt a szabályt pontosítja egy miniszteri rendelet, ami kimondja, hogy fogyasztói szerződések esetében a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a javítás nem haladhatja meg a 15 napot, pusztán azt, hogy törekedni kell a 15 nap betartására.

Összefoglalva tehát, ha más speciális jogszabályt nem találunk, akkor a Polgári Törvénykönyvet kell alkalmaznunk. A szerviz az általa elvégezett javítás után kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. Amennyiben a szerviz hibásan teljesít, az általa vétett hiba kijavítására megfelelő határidőn belül köteles, fogyasztói szerződések esetében törekednie kell a 15 napos határidő betartására.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás

Ahogyan említettük, egyes új termékek adásvétele során a vállalkozást kötelező jótállás terheli. A jótállás esetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy nem beszélhetünk hibás teljesítésről. A jótállás időtartama egy, kettő vagy három év attól függően, hogy az adott terméket milyen vételáron vásárolta a fogyasztó.

Amennyiben ilyen, kötelező jótállás alá tartozó termék, jótállási időn belüli javításáról van szó, úgy egész konkrét szabályokat találunk a kormányrendeletben. Kimondja ugyanis a jogszabály, hogy ha a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben a cserére nincs lehetőség, úgy a vállalkozás köteles a vételárat visszafizetni.

Szintén fontos szabály, hogy ezen termékek esetén ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható a vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni, ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat visszafizetni. Ezen túlmenően pedig, hogyha a terméket háromszor javították már a jótállás időtartama alatt, az pedig negyedszerre is elromlik, úgy szintén nyolc napon belül köteles a vállalkozás azt kicserélni, ennek hiányában a vételárat visszafizetni.

A kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek jótállási időtartamon belüli javítása esetén tehát jóval szigorúbb határidők vonatkoznak a szervizekre, a fogyasztó jelzésétől számított 30 napon belül kötelesek a javítást elvégezni.

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szintén csak fogyasztói szerződések esetén alkalmazandó. Alkalmazásának további feltétele, hogy a rendelet mellékletében felsorolt szolgáltatásról legyen szó és a szolgáltatás díja a bruttó húszezer forintot meghaladja.

A rendelet alapján a jótállás időtartama hat hónap,  tehát hat hónapig a szervizt terheli a bizonyítási teher, neki kell azt bizonyítania, hogy nem hibás teljesítésről van szó.

Sajnos azonban ezen rendelet nem tartalmaz a jótállás alapján elvégzendő javítás időtartamára konkrét határidőket, pusztán visszautal a Polgári Törvénykönyv általános szabályára, miszerint a javítást megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Természetesen ebben az esetben is törekedni kell a 15 napos határidő betartására, ám annak túllépése nem feltétlenül jár bármilyen szankcióval.

Összefoglalva tehát egyáltalán nem mindegy, hogy a szerviz milyen javítást végez el, pontosan mit javít és az sem, hogy fogyasztói szerződésről van-e szó vagy sem. Sőt, ezen túlmenően még annak is lehet jelentősége, hogy hány alkalommal javították már a terméket. Amennyiben pedig végképp nem jutunk dűlőre a szervizzel, érdemes hozzáértő jogász segítségét kérni a jogszabályok tengerében való eligazodás során.