Szigorodott az állatkínzás bűncselekmény büntetési tétele, és bővült a bűncselekmény tényállása is, amelyről korábbi cikkünket az alábbi linken érhetik el.

A rendelet alapján az önkormányzatoknak mindenképp kötelességük gondoskodni a kóbor állatok befogadásáról, és ellátásáról, amely kötelességüknek két módon tehetnek eleget. Egyrészt rendelkezhetnek ebrendészeti teleppel, és maguk gondoskodnak az ellátásról. Másrészt, ha nem üzemeltetnek saját telepet, szerződésben megállapodást kell kötniük a feladatok ellátására.

A rendelet szerint ebrendészeti telep, az állatok biztonságos elkülönítésére alkalmas telep, amelyen a kóbor állat elhelyezése és hatósági megfigyelése történik. Az ebrendészeti telepet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kell bejelenteni, és az ellenőrzését is ők végzik (többek közt). A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az ebrendészeti telepre vonatkozó előírásoknak az önkormányzati létesítmény megfeleljen. Természetesen egyesületek is elláthatják a kóbor állatokat, ugyanakkor ez a rendelet számukra kötelezettséget nem ír elő, ezt a hatalmas feladatot rájuk hárítani lehetetlen lenne.

Az ebrendészeti telepekről nyilvántartás vezetnek, az ottani állapotokat a helyi önkormányzat rendszeresen, a kormányhivatal illetékes szerve pedig időszakosan ellenőrzi. Minden, a telepre felvett állatról nyilvántartást kell vezetni. A telep az állatorvosi ellátásról köteles gondoskodni, és a nyilvántartásban feltüntetni az adott állatorvos nevét.

A kóbor állat befogásakor azonnal ellenőrizni kell, hogy chippel jelölt állatról van-e szó, és meg kell kísérelni az állat tulajdonosának felkutatását. Ha a tulajdonos kilétére 15 napig nem derül fény, az állat örökbeadható az állatvédelmi törvény rendelkezései alapján. Fontos tisztázni – bár nem ez a rendelet foglalkozik vele – hogy az állat életét csak akkor lehet kioltani, ha a tulajdon átruházás sikertelen volt, és a végleges elhelyezése más módon sem megoldható. Ok lehet még az állat életének kioltására, ha a megfigyelési időszak alatt pl. veszettségre utaló jeleket állapítanak meg nála.

Ezen kívül a súlyosan sérült állat ellátásárától az ebrendészeti telep azonnal köteles gondoskodni, a megjelölt állatorvos pedig ilyenkor javasolhatja azt, hogy az állat életét fájdalommentes módszerrel oltsák ki, ha a sérülés gyógyíthatatlan.

Mit tegyünk tehát, ha kóborkutyát látunk?

Hívjuk fel az illetékes helyi önkormányzatot, vagy a helyi állatvédő egyesületet, ők tudni fogják mi a teendő.

Ha a mi állatunk szökött el, akkor számíthatunk arra, hogy tulajdonosként meg kell majd térítenünk a felmerült költségeket. A kóbor állat tulajdonosa ugyanis köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos alábbi költségeket:

A hatósági megfigyelés ideje leteltét követően a napi tartás költség, transzponder behelyezésének költsége, a védőoltás, valamint a külső és belső parazita elleni kezelés költsége, és az oltási könyv kiadásának költsége.

Sajnos nem csak kóbor állatok befogásáról lehet szó, hanem tulajdonossal rendelkező háziállatok leadására is lehetőség van az ebrendészeti telepen. Persze sajnos előfordul, hogy valaki betegség, vagy anyagi okok miatt nem tudja ellátni az állatát, így erre a lehetőségre is szükség van. Ha valaki ajándékozással átadja az állat tulajdonjogát az államnak, az leadhatja az ebrendészeti telepen az állatot. Bizonyos feltéteknek itt is meg kell felelni, pl. chippel, oltással ellátott állatokat vesz csak át az ebrendészeti telep.

Itt a cikk írója meg kívánja jegyezni, hogy ez a szabályozás picit életszerűtlennek tűnik, és elősegíti a megunt háziállatok leadását is. Logikailag ugyanis ezt könnyíti meg a szabály. Az, aki anyagi okokból nem tudja tartani az állatot, és azért válik meg tőle, jó eséllyel nem tudta megfinanszírozni az állat oltását sem. Aki viszont megunta az állatot, az nem anyagi okokból adja le, és jó eséllyel ki tudta korábban fizetni az oltást, és az egyéb ellátásokat.  Ezért tehát, aki nem anyagi okokból adja le az állatot, előnyösebb helyzetben van, mint az, akinek esetleg a szíve szakad meg, de nem tudja biztosítani az állat további ellátását. Tőle lehet, hogy át sem veszik az állatot a telepen.

Ugyanakkor a jogalkotó is gondolt erre a lehetőségre, és egyedi döntés alapján lehetővé tette annak az állatnak a befogadását is, amely a fenti feltételeknek nem felel meg.

Az állatvédelem kapcsán fontos még megemlíteni az állatvédelmi hatósági eljárást, és az állatvédelmi bejelentést. Ezek kapcsán a kormányhivatalhoz, vagy szintén a helyi önkormányzathoz fordulhatunk. Az állatvédelmi hatósági eljárást a jegyző folytatja le, míg az állatvédelmi bejelentés alapján a kormányhivatal illetékes szerve jár el. Fontos tisztázni, hogy ilyen bejelentések esetében nem kötelező felfedni a kilétünket, személyazonosságunkat.

Az állat vagy ember életét veszélyeztető esetekben, veszélyes állat eltűnésére vonatkozó bejelentés esetén a hatóság azonnal intézkedik, és ez esetben a rendőrséget is értesíteni lehet.