Az adott helyzetben általában elvárható magatartás

A munka törvénykönyve értelmében a munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Értelemszerűen esetenként kell mérlegelnie a bíróságnak, hogy milyen magatartás minősül elvárhatónak.

A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értelmében a károk megelőzése érdekében a munkavállaló nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének, ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti. Váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelezettsége.

Jóhiszeműség és a tisztesség elve, együttműködési kötelezettség

A jogszabály értelmében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

Konkrét eseti döntésekből kiemelendő, hogy a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésekor a munkáltatónak az új munkakörre vonatkozó ajánlata megtételénél jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia. Egy másik döntés értelmében a munkavállalót terheli a bizonyítás arról, hogy az engedély alapján történt eltávozás alatt jóhiszeműen és tisztességesen, az engedély alapjául megjelölt célnak megfelelően járt el. Elvi éllel fogalmazta meg a bíróság, hogy a munkavállaló a megfelelő szintű, eredményes munkavégzésre attól függetlenül köteles, hogy előzetesen – az együttműködési kötelezettség keretében – tájékoztatták-e arról, miszerint ellenkező esetben a munkaviszonyát megszüntetik.

Fontos eseti döntés továbbá, miszerint a közfelfogás alapján a munkatársakat kölcsönösen megillető kellő tiszteletet és a munkatárs emberi méltóságát figyelembe vevő magatartás az együttműködés fogalmába tartoznak. Ezért jogszerűen alapítható azonnali hatályú felmondás az e követelményt megsértő munkavállalóval szemben.  

A méltányos mérlegelés követelménye

Ezen követelmény értelmében a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Egy eseti döntés értelmében, ha a munkáltató ismeri a munkavállaló rossz egészségi állapotát, az idős édesanyja gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit, az ennek figyelmen kívül hagyásával történt külföldi kirendelés rendeltetésellenes.

A tájékoztatás kötelezettsége

A munka törvénykönyvének hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A tájékoztatási kötelezettség kapcsán a bíróság kimondta, hogy ha a munkáltató jelentős mértékben megváltoztatja a munkakörülményeket, ami különösen érinti a munkavégzés helyeként megjelölt települések listáját, köteles a munkavállalóit a munkavégzéshez szükséges feltételekről részletesen tájékoztatni, ezeket biztosítani annak érdekében, hogy a munkaviszonyból eredő jogait megfelelően gyakorolhassa, kötelezettségeit teljesíteni tudja.