Munkajogi szabályok

Jelenlegi munkajogi szabályaink értelmében a szabadságot főszabály szerint a munkáltató adja ki, a szabadság kiadásának joga a munkáltatói jogkör része. A munkavállalónak azonban a szabadság kiadásába van némi befolyásolási joga.

Az egyik ilyen jellegű joga a munkavállalóknak az, hogy a szabadság kiadása előtt a munkáltató hallgassa meg a véleményét a kiadni tervezett szabadságról, annak idejéről. A munkáltatók és munkavállalók a szabadság kiadása, igénybevétele során is kötelesek egymással együttműködni. Továbbá az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően eljárni. A munkáltatónak a szabadság kiadása során is a méltányos mérlegelés elvének megfelelően kell figyelembe vennie a munkavállalók érdekeit.

A másik befolyásolási joga a munkavállalónak az, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ez alól kivételt jelent a munkaviszony első három hónapja.Ebben az időszakban nem terheli ilyen jellegű kötelezettség a munkáltatót. Ha munkaviszony év közben kezdődött, vagy év közben szűnt meg, a hét munkanapot arányosan kell figyelembe nézni. A fél napot elérő töredéket a munkavállaló javára egész napként történő elszámolással kell venni.

Fontos szabály ugyanakkor, hogy a munkavállalónak 15 nappal előre be kell jelentenie a szabadságigényét. Az általa kivehető hét munkanapot pedig legfeljebb két részletben jogosult kérni. A 15 napos szabály a munkáltatóra is irányadó. Amennyiben ő adja ki a szabadságot, akkor annak tervezett időpontját legalább 15 nappal korábban közölnie kell a munkavállalóval.

A szabadság célja

A szabadság elsődleges célja a munkavállaló regenerációja, ezért a szabadságot a munkáltatónak úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ennek keretében a 14 napos mentesülés időtartamába nemcsak a szabadsággal érintett munkanapok, hanem a munkavállaló heti pihenőnapja (heti pihenőideje), a munkaszüneti nap, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás során alkalmazásra kerülő szabadnap is beleszámít – más távollétek ugyanakkor nem.

Fontos tudni

Fontos továbbá kiemelni, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, valamint akár a munkavállaló már megkezdett szabadságát is megszakíthatja. A munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A megkezdett szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. A munkával töltött idő ebben az esetben szükségszerűen rendkívüli munkavégzésnek minősül, hiszen nem a beosztása szerint dolgozik a munkavállaló.

Összegzés a szabadságról

Összefoglalva tehát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell szabadság iránti igényét és évente 7 munkanapnyi szabadsággal rendelkezik szabadon maga a munkavállaló. Ezen túlmenően a munkáltató köteles kiadni a szabadságokat, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, a méltányos mérlegelés elvét figyelembe véve. Célszerű azonban a már tervezett szabadságokat mihamarabb jelezni a munkáltató számára, ezzel is biztosítva nyári önfeledt pihenésünket.