Mit jelent a kellékszavatosság?

Tudjuk, hogy ha a terméknek, amit megvettünk, valamiféle hibája van, akkor reklamálhatunk az eladónál. De pontosan miért és miként reklamálhatunk? Mit követelhetünk? Mihez van jogunk ilyenkor? Azt kinek kell bizonyítania, hogy létezik a hiba, vagy hogy pontosan mikor keletkezett? Ezekben a kérdésekben igyekszünk támpontot adni a kedves olvasónak.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ha érdekli, mi a különbség a jótállás és a kellékszavatosság között, illetve mit jelent a garancia, ajánljuk figyelmébe alábbi cikkünket.

Tehát alapvetően a visszterhes jogügyleteknél beszélhetünk kellékszavatosságról, amely a hibásan teljesítő felet terheli. De mi is az a hibás teljesítés? A Ptk. szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Például ha nem rendelkezik a szerződésben, vagy termékismertetőben megadott tulajdonságokkal.

Fontos tudnivalók a kellékszavatosságról

Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy az általunk ismert, vagy nyilvánvalóan felismerhető hibára nem hivatkozhatunk. Ennek az az oka, hogy kizárja a hibás teljesítést, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Tehát csak a rejtett hibáért tartozik felelősséggel a másik fél. Ez nem azt jelenti, hogy a kötelezett eltitkolta volna a hibát, hanem csak annyit, hogy a jogosult az adott hibáról nem tudott és azt nem is ismerhette fel. Ebből az is következik, hogy ami a megtekintéskor egyértelműen felismerhető, az nem lehet rejtett hiba. Példa: ha úgy veszek meg egy gépjárművet, hogy annak nincsenek kerekei, akkor erre később, mint rejtett hibára nem hivatkozhatok. Hiszen egyértelműen fel kellett ismernem, hogy az általam megvásárolni kívánt gépjármű rendelkezik ezzel a hibával.

Szintén nagyon fontos tudnivaló, hogy a hibának, vagy a hibát okozó tulajdonságnak már a teljesítés pillanatában (az adásvétel, vagy a csere pillanatában) fenn kell állnia. A hiba fennállását alapvetően a jogosultnak (tehát a hibára hivatkozó félnek) kell bizonyítania. Fogyasztóként ebben a kérdésben van egy kis előnyünk, ugyanis fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetében a fogyasztót fél évig megilleti a hibás teljesítési vélelem. Tehát az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivételt képez, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Mi a teendő hiba észlelése esetén?

A fentiek alapján tegyük fel, hogy megvettünk egy terméket, és azon hibát fedeztünk fel. A hiba feltehetően megvolt már az adásvétel pillanatában (nem mi okoztuk, nem a rendes használatból ered) és olyan jellegű hiba volt, amit egy megtekintéskor, kipróbáláskor nem vettünk észre, még akkor sem, ha körültekintően jártunk el. Ez esetben az eladó kellékszavatossággal tartozik felénk. De mit követelhetünk tőle? És mit kell ennek érdekében tennünk?

Fontos, hogy hibát annak felismerésekor haladéktalanul jelezzük a kötelezett felé. Ezt érdemes írásban megtenni, hogy a későbbi jogvitában bizonyítható legyen a hiba közlése, és annak időpontja.

Kellékszavatosság körében, a jogosult választásának megfelelően kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha ez lehetetlen, vagy a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne. (Ennek megítélésekor vizsgálni kell másik kellékszavatosság lehetőségét, a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet is).

Mit tehetünk még?

Ezen kívül árleszállítást követelhetünk (pl. ha a dolog értéke egy kiegészítő funkció elvesztése miatt csökkent, de maga a dolog még rendeltetésének megfelelően használható). Ha a kötelezett nem javítja ki a hibát akkor a kötelezett költségére mi kijavíttathatjuk. Ezt akkor is megtehetjük, ha a kötelezett kijavítaná, de mi szeretnénk saját magunk intézni a javítást, sőt alapvetően jogunk van egyik kellékszavatossági jogról a másikra áttérni. Ugyanakkor ebben az esetben az ebből eredő többletköltségeket nekünk kell viselni (pl. a kötelezett maga kijavítaná a hibát, de mi egy drágább szervizbe visszük a terméket).

Ha a hiba nem jelentéktelen, és a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy annak eleget tenni nem tud, akkor elállhatunk – tehát a terméket visszaadjuk, és az ellenszolgáltatást visszaköveteljük. Szintén jogunk van elállni, ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk megszűnt.

Általános tévhit, hogy a kellékszavatossági idő állandó, de ez nem így van. A kellékszavatossági idő alap esetben egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás között két év alatt, míg ingatlant érintő jogügyletek esetében az elévülési idő öt évig tart. Ezt követően kellékszavatossági igény érvényesítésére csak nagyon szűk körben érvényesíthetjük (pl. mert nem számít bele az elévülési időbe, amíg a dolgot rendeltetésének megfelelően nem tudjuk használni).