A bosszúfékezésről – Megéri?

Egy fiatal férfi autót vezet és ordibál az ablakon.
A reakcióidő mutatja azt a sebességet, amellyel agyunk az információkat feldolgozza, illetve egyúttal reagál is azokra: látjuk, hogy az előttünk haladó jármű fékez, mi is a fékre tesszük a lábunkat.

A reakcióidő az egész szervezetünk működési hatékonyságának jó fokmérője, hiszen a jó reagálási képességhez több területnek kell hatékonyan együttműködnie. Ez pedig arra utal, hogy általában véve egészségesek vagyunk. Emiatt egyébként a jó reakcióidővel rendelkező emberek hosszabb élettartamra számíthatnak, függetlenül attól, hogy valaha kormány mögé ülnek-e, – de a vezetés során ténylegesen és szó szerint életbevágó a gyors reagálás.

Nem célunk, hogy a fenti bonyolult idegrendszeri folyamatokat elemezzük, ismertessük. Mindenkinek egyéni felelőssége, hogy felmérje, járművezetésre alkalmas állapotban ül-e a kormány mögé.

Ez alatt ne csupán az olyan magától értetődő dolgokat értsük, mint alkohol és egyéb bódultságot okozó szerek mellőzése. Gondoljuk hozzá azt az állapotot is, ami a kimerült, eltompult állapot és a túlpörgött, felfokozott idegállapot között van. Ez alkalmas ugyanis arra, hogy érzékeink megfelelően működjenek, illetve eszünkbe se jusson olyan manőverek kivitelezése, amelyek józan ésszel beláthatóan veszélyesek mind magunkra, mind a közlekedés többi résztvevőjére.

Ahogyan a veszélyt jelző táblák tudat alatt is éberebbé tesznek bennünket az adott veszélyre, úgy a jelen írás célja is az, hogy adott helyzetben jusson eszünkbe, a bosszúfékezés mindig rossz ötlet. Bosszúfékezésről akkor beszélünk, ha a jármű vezetője a másik vezető vélt vagy valós közlekedési szabályszegését vagy udvariatlanságát azzal akarja megtorolni, hogy elé bevágva, hirtelen és közeli fékezés(ek) révén a mögötte haladó járművet is hirtelen fékezésre, megállásra kényszeríti, természetesen morális célzattal.

Az ilyen akciók könnyen vezetnek balesethez, hiszen a hátul haladó járműnek nem kell a közlekedés egyéb körülményeiből arra számítania, hogy az előtte haladó fékezni fog. A baleset ráadásul gyakran éppen az elöl haladó járművet fogja érinteni. Ha ez önmagában nem elég meggyőző érv, akkor vegyük figyelembe, hogy a fedélzeti kamerák elterjedésével a felelősségre vonás esélye is lényegesen megnőtt.

Amennyiben ugyanis a bosszúfékezés miatt ténylegesen veszélybe kerül mások élete vagy testi épsége, úgy közúti veszélyeztetésről beszélünk, ami már a Büntető Törvénykönyv szerint büntetendő cselekmény. Ha közlekedési baleset is bekövetkezik, az súlyosabb megítélés alá esik, de nem feltétel. A lényeg a közvetlen veszélyhelyzet kialakulásán van. Ugyanez vonatkozik más közkedvelt, „nevelő célzatú” szabályszegésre, így az útról való leszorításra, a világítás nem megfelelő használatára, illetve a nem megfelelő oldaltávolságra is.

Az előírás érvényes a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is, így pl. áruházi parkolókban sem célszerű önjelölt igazságosztót játszani.

dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 2 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!