Érdekképviselet a munkajogban

Egy fiatal férfit elbocsátottak a munkahelyéről. Egy dobozba pakolta a személyes dolgait.
Egy külföldi tulajdonban álló autógyártó cég hazai egysége elbocsátotta egy dolgozóját, aki történetesen az éppen alakuló szakszervezetben töltött volna be titkári tisztséget. A vezetőség még a szakszervezet megalakulásának bejelentését megelőzően azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Milyen munkajogi kérdéseket feszegethet ez?

Fennállt-e a speciális védelem?

A választott szakszervezeti tisztségviselőt a munka törvénykönyve alapján csak a felsőbb szakszervezet egyetértésével lehetséges elbocsátani. Ugyanakkor ezen követelménynek kétséget kizáróan nem könnyű megfelelni akkor, ha a munkáltatónak még nincs hivatalos tudomása arról, hogy létrejött a szakszervezet.

Sérthet-e egyéb követelményt?

Nem feledkezhetünk meg arról ugyanakkor, hogy amennyiben a munkáltató informális forrásokból értesülhetett a szervezkedésről, és ez motiválta a munkaviszony megszüntetésében, az intézkedés lehet jogellenes. Így megvalósíthat joggal való visszaélést, de akár az egyenlő bánásmód követelményébe is ütközhet, amennyiben a szakszervezethez való csatlakozás szándékára vezethető vissza.

Mi a helyzet a következményekkel?

Hogy a felmondás esetleges megtámadása esetén a bíróság jogellenesnek találja-e a munkaviszony megszüntetését, s ha igen, milyen alapon, a jogkövetkezmények szempontjából korántsem mindegy. Amennyiben megállapítást nyerne például az egyenlő bánásmód megsértése, lehetőség lenne a jogviszony helyreállítására (az irányadó a szakszervezeti tisztségviselők speciális védelme esetén is), joggal való visszaélés esetén ugyanakkor nem. Más kérdés persze, hogy a munkaviszony felek közötti visszaállítása mennyiben reális jogkövetkezmény egy munkaügyi pert követően.