A kötelesrész, mint jogintézmény öröklés esetén játszik jelentős szerepet, mint egyfajta kötelmi igény. Az alábbiakban kiderül, pontosan kik a kötelesrész jogosultjai, mekkora annak mértéke, mi a rendeltetése és hány év alatt évül el maga a kötelesrészi igény.
Örökség
A végrendelet az örökhagyónak a vagyonáról vagy annak egy részéről halál esetére szóló rendelkezése.
A végrendelet az örökhagyónak a vagyonáról vagy annak egy részéről halál esetére szóló rendelkezése.
A végrendeletről sokan gondolják, hogy egy rendkívül bonyolult, szigorú alaki feltételeknek megfelelő okirat, ugyanakkor ez csak részben igaz. Valóban vannak alaki megkötések, amiket később majd bemutatunk, de valójában a végrendelet formai kötöttsége elég enyhe a legtöbb jognyilatkozathoz (pl. egy ingatlan adásvételhez) képest.
Az emberek többsége tévesen úgy hiszi, hogy a gúnynevén „haláladónak” is csúfolt öröklési illeték, évekkel korábban eltörlésre került. Ez azonban nem igaz. Az öröklési illeték egy ma is létező, a vagyonszerzési illetékek csoportjába tartozó fizetési kötelezettség, mely megfizetésére az köteles, akinek öröklés útján nőtt a vagyona. De vajon minden örökösnek kell öröklési illetéket fizetnie? Vagy vannak kivételek? Jelen cikkünkben annak nézünk utána, hogy kinek, mikor és milyen mértékű illetéket kell fizetnie az örökölt vagyon után.
Amikor Magyarország hosszadalmas egyeztetéseket követően csatlakozott az Európai Unióhoz, a csatlakozás lehetővé tette, hogy hazánk állampolgárai szabadon, korlátozások nélkül mozogjanak, vállaljanak munkát, illetve telepedjenek le az EU többi tagállamában. A munkavállalók egyre gyakoribb országváltása, illetve az EU népeinek folyamatos keveredése, egymás országaiban történő letelepedése magával hozott egy sor megoldandó jogi kérdést, amire a mindenkori jogalkotónak meg kell találni a megoldást.
Napjainkban még mindig sok félreértés, tévhit merül fel ha az öröklés szabályairól van szó. Gyakoriak a félreértések akörül, hogy ki örököl, valamint lehet-e adósságot örökölni, illetve azzal kapcsolatosan is, hogy mi a feladata a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során. Jelen cikkünkben négy gyakori tévhitet oszlatunk el.
A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy az örökös milyen esetekben esik ki az öröklésből.
Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésben. És bár az öröklési jog igen terjedelmes és bonyolult most egy kis, de annál fontosabb szegletével, a kötelesrész intézményével foglalkozunk.
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt bankszámláján volt elhelyezve. A számlatulajdonos halálával ugyanis megszűnik a rendelkezési jog is, így egészen addig, amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, és a jogerős hagyatéki végzés alapján a bankszámla örökösének személye nem igazolható, a számlát a pénzintézet zárolni fogja.