Mi is az a kötelesrész, mikor találkozhatunk vele?

Az öröklési rend alapvetően kétféle módon alakulhat. Elképzelhető, hogy az örökhagyó nem végrendelkezik. Ebben az esetben a törvény, konkrétan a Polgári Törvénykönyv határozza meg az öröklés endjét. Ezt hívja a jog törvényes öröklési rendnek. Ennek szabályai alapján- zanzásítva- elsődlegesen az örökhagyó gyermekei, leszármazói, házastársa örököl. Ha nincsenek leszármazók, házastárs, akkor a felmenők, ezek hiányában ági örökösök örökölnek, végső soron pedig az állam.

Mivel az öröklés szabályai alapján elsődleges az, hogy mi az örökhagyó akarata, ezért, ha az örökhagyó ekként dönt, akkor végrendelkezhet arról, hogy kinek a részére juttatná a vagyonát. Ahhoz, hogy egy végrendelet érvényes legyen, többféle követelménynek kell megfelelnie. Ha a közjegyző a hagyatéki eljárásban észleli, hogy az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, akkor megvizsgálja annak érvényességét. És itt jön a lényeg! A hagyatéki eljárásban a közjegyző a végrendelet alapján megállapítja a végrendeleti örökös, valamint átadja a részére a végrendeletben meghatározott hagyatékot. Ugyanakkor megállapítja azt, hogy végrendelet hiányában ki vagy kik lennének az örökösök. Ebben az esetben ugyanis a leszármazók, a házastárs és a szülők részére kötelesrész jár.

A kötelesrész alapja, tehát amiből számítani kell, az a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által, az élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok, ajándékok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész alapjának meghatározásakor nem kell figyelembe venni az örökhagyó által a halálát megelőző több, mint 10 évvel régebbi, vagy az olyan ajándékokat, amelyeket az örökhagyó a kötelesrész alapjául szolgáló kapcsolat (pl. házasság) keletkezését megelőzően adott. Nem kell figyelembe venni a szokásos mértékű ajándékokat sem (pl. születésnapra adott kisebb értékű nyaklánc, stb), vagy a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó, illetve az arra rászoruló más személy létfenntartásához nyújtott tartás értékét sem.

A kötelesrész mértéke kapcsán, a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Mikor nem jár kötelesrész?

Vannak azonban olyan esetek, körülmények, melyek igazolható fennállása esetén mégsem jár kötelesrész az érintett számára. Mint ahogyan arról fentebb szó volt: elsődleges az örökhagyó akarata. Ha az örökhagyó a végrendeletben érvényesen kitagad valakit, akkor számára nem fog kötelesrész sem járni. Ez a kitagadás akkor lesz érvényes, ha annak oka a végrendeletben is feltüntetésre került. És itt nemcsak akármilyen ok merülhet fel. A Polgári Törvénykönyv ugyanis ezeket az eseteket is pontosan meghatározza. Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult az öröklésre érdemtelen lenne, vagy az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy ha az örökhagyó – példaként említve – gyermekének, szülőjének, házastásasának, élettársának az életére tört, illetve sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el. Akkor is kitagadásnak van helye, ha az érintett az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette, vagy erkölcstelen életmódot folytat. A törvény több, a fentiekhez hasonló esetet felsorol, melyek közül csak néhányat emeltünk ki.